Felvetődhet a kérdés, hogy mi van akkor, ha valaki véralvadásgátlót szed és műtét előtt áll. Mi a teendő ilyenkor? A kérdést prof. Blaskó György , a Trombózis- és Hematológiai Központ véralvadási specialistája válaszolja meg.
Hogyan hatnak a véralvadásgátlók?
A véralvadásgátlók olyan készítmények, amelyek megakadályozzák, hogy az illetőnél trombózis - vagy annak valamilyen szövődménye, például tüdőembólia - alakuljon ki. Ezt úgy érik el, hogy a vérzékenység-véralvadás egyensúlyát kissé a vérzékenység irányába tolják el. A terápiához használt gyógyszereknek több típusuk is van. Mindegyik típusnak más-más a hatásmechanizmusa, ám a végeredmény ugyanaz. Hogy ki mennyi ideig szorul véralvadásgátló kezelésre, az változó. Előfordulhat, hogy a betegnek élete végéig alkalmaznia kell.
Mi a helyzet a műtétekkel?
Előfordulhat, hogy a páciens nem tud elkerülni egy műtéti beavatkozást. Ekkor sokak fejében megfordulnak az alábbi kérdések:
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
- Így is tovább kell szednem a gyógyszert?
- Nem fogok elvérezni?
- Mi van, ha sürgős műtétre van szükségem?
Hogy mi a teendő, az a beavatkozás mértékétől függ. Ha például egy egyszerű, minimális mértékű fogászati beavatkozásról van szó, úgy nyugodtan lehet folytatni a véralvadásgátló szedését . Ám ha komolyabb műtétre készül a beteg, akkor szükséges LMWH profilaxisra áttérni. A Magyar Trombózis és Hemosztázis Társaság 20 éve adja ki egy modernizáltabb állásfoglalásait és konszenzus konferenciáinak eredményeit. Nagyon fontos, hogy az operáló orvos és az aneszteziológus ezeket az útmutatókat pontosan ismerje. Ezekben megtalálható, hogy a műtét előtt és alatt, valamint a műtét után mit, milyen dózisban és mennyi ideig lehet adni. Ezek az úgynevezett szakmai kollégiumi állásfoglalások ma is érvényben vannak és jogi alapot is szolgáltatnak, ha e gyakorlattól el kíván térni orvos.
Ez is érdekelhet
Az eljárások függenek a szakmai területtől - ugyanis másképp jár el egy idegsebész, mint egy fogorvos -, de a műtét súlyossága és időtartama is befolyásolhatja a döntést. Ez ma már világszerte jól bevált eljárások szerint történik, ettől eltérni csak ritka és megindokolt esetben lehet. Az új típusú alvadásgátlók (NOAC, DOAC) bevezetésekor a legnagyobb probléma épp az alvadásgátlás hirtelen felfüggesztésének igénye volt, de ma már léteznek olyan törzskönyvezett készítmények és eljárások, amelyek segítségével az ilyen gyógyszereket szedő betegek is akutan megoperálhatók. Összegezve, kizárólag minden adatot figyelembe véve lehet meghozni a döntést, ezért fontos, hogy a beteg beszéljen erről az orvosaival a műtét előtt - hangsúlyozta a véralvadási specialista.
