Mi áll a székletinkontinencia hátterében?
Az emésztőcsatornán végighaladó táplálék az útja során átalakul, a víz és a tápanyagok felszívódnak belőle, egyre szilárdabbá, tömörebbé válik. Amikor a megmaradt salakanyag eléri és kitölti a bélrendszer utolsó szakaszát, a végbelet, az itt lévő idegek érzékelik a teltséget, és székelési ingert indítanak el, amelyet jó esetben a végbél kettős záróizom-gyűrűjének ellazulása, tudatos ürítés követ. A belső végbélzáró izom akaratlanul működő, a külső pedig akaratlagosan irányítható, és a székletürítéshez mindkettőnek el kell lazulnia.
E folyamat zavarát, a székletürítés feletti kontroll elvesztését nevezzük székletinkontinenciának . Előfordulhat alkalmilag, beékelődött széklet melletti elfolyás vagy egy-egy rohamszerű hasmenés esetén, és állandósulhat is betegségek következményeként, tüneteként. Jóval ritkábban fordul elő, mint a vizeletinkontinencia, de az érintettek számára igen súlyos tünet, és jelentős életminőség-romlást okoz.
Mik a székletinkontinencia leggyakoribb okai?
Az esetek nagyobb részében a végbél záróizmainak megnyúlása és meggyengülése áll a székletinkontinencia hátterében, amelyet krónikus székrekedés okoz. A végbél izmainak elváltozása (például daganatok vagy a végbél előreesése, kitüremkedése, esetleg szülés közben bekövetkező medencesérülés) vagy a helyi, illetve odavezető idegek sérülése (például gerincsérülés vagy cukorbetegség miatti idegkárosodás, sugárkezelés, stroke, Parkinson-kór , stb.) is előidézheti a funkciózavart.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Gyermekek székletinkontinenciája szerencsére ritka, ezt leggyakrabban fejlődési rendellenesség okozza (ez lehet a végbél vagy a záróizom hiánya, vagy nyitott gerinc, sérült idegpálya is). Mentális okok, így az időskori demencia, illetve lelki zavarok is okozhatnak tartós székletinkontinenciát .
Hogyan kezelhető a székletinkontinencia?
Az első lépés az okok kivizsgálása. Ha a székletürítés zavarának hátterében tartós székrekedés vagy hasmenés áll, akkor mindent meg kell tenni a képződő salakanyag állagának normalizálásáért. Ennek alapja az étrend átalakítása. Jó tudni, hogy székrekedést a rostszegény táplálkozás, a nem megfelelő folyadékbevitel is okozhat.
A táplálkozási hibákon kívül a mozgásszegény életmód, bizonyos gyógyszerek (például fájdalomcsillapítók vagy vaspótlók) mellékhatásai, egyes idegrendszeri és bélrendszeri betegségek is lehetnek a háttérben. A "besült", túl kemény, ezért nehezen és ritkán ürülő széklet azért okozhat székletinkontinenciát, mert amíg mintegy beékelődik a végbélbe, mellette a híg állományú széklet akaratlanul ürülhet, elcsoroghat.
Hasmenés esetén a székletürítés nehezebben kontrollálható, mivel ilyenkor teltségérzet, székelési inger nélkül is megindulhat, akár olyan gyorsan, hogy a beteg ki sem ér a vécére. A túl híg, folyékony székletet okozhatja fertőzés, kialakulhat gyógyszerek mellékhatásaként, és ennek hátterében is lehetnek a legkülönbözőbb idegrendszeri és bélrendszeri betegségek. Ezt is lehet bizonyos mértékig táplálkozással, például rostbevitellel befolyásolni.
Vizsgálatok derítik ki, hogy milyen anatómiai vagy idegrendszeri betegség áll a tartós inkontinencia hátterében: az alapbetegség gyógyszeres kezelése, esetleg sebészi beavatkozás javíthat a beteg állapotán. Egyes esetekben biofeedback módszer és a záróizmok tréningje is segíthet.
A székletinkontinencia otthoni ellátása
Mind az önellátó, mind a mások segítségére szoruló, ágyban fekvő betegek egyik legnagyobb réme a székletinkontinencia bekövetkezte. A beteg retteg az esetleg bekövetkező "balesetektől", az akaratlan székletcsorgástól, az árulkodó foltoktól, a saját maga és környezete számára is kellemetlen, taszító, árulkodó szagtól, egyéb kínos következményektől. Szerencsére ma már tökéletesen megbízható segédeszközök széles választéka áll rendelkezésre.
Első esetben ezeket szakorvosnak kell felírnia, nemcsak technikai okokból (így lehet kedvezményes, ingyenes segédeszközökhöz jutni), hanem azért is, mert a szakorvos tudja az alapbetegség, illetve funkciózavar jellege szerint, személyre szabottan a legmegfelelőbbet ajánlani.
A beteg neme, testsúlya, a székletinkontinencia mértéke alapján különböző formájú, befogadóképességű egyszer használatos betétek, pelenkák, nadrágok kaphatóak. Ezek felszívják a nedvességet, tökéletesen lezárják, diszkréten megakadályozzák az árulkodó folyadék és a kellemetlen szag kiszivárgását. Jó tudni, hogy a szükséges betétek, pelenkák megrendelhetőek akár ingyenes házhoz szállítással is. Az otthoni, diszkrét és fertőzésmentes kezeléshez tanácsos beszerezni egy jól záródó tartályt, és az orvossal megbeszélve egyéb ápolási kellékeket, például a (bőrtípusnak megfelelően) a bőr védelmére szolgáló krémet vagy hintőport.
Fekvőbeteg ápolásához érdemes segítséget kérni szakemberektől, de mivel többnyire nincs mód rá, hogy minden esetben, minden betét vagy pelenkacserénél ott legyen valaki, érdemes megtanulni ezekhez néhány praktikus fogást. Ilyen például, hogy a beteg ágya legyen körbejárható, hogy ne kelljen messziről ráhajolni az ágynemű vagy a betét cseréjénél.
A beteg emelgetését el kell kerülni: helyette ügyes forgatással, az ágy feléig való átfordításával, görgetéssel lehet elvégezni ezeket az ápolási teendőket. Minden esetben vigyázni kell arra, hogy a beteg a legkevésbé se érezze szégyenletesnek a helyzetét: a hozzátartozó elfogadó, szeretetteljes, adott esetben a humort sem nélkülöző hozzáállása különösen sokat segíthet.
Ez is érdekelhet
