Ha betegen születik a szív
A szív veleszületett megbetegedései a szív- és érrendszeri betegségek csupán körülbelül 0.2 százalékát teszik ki. Ezen betegségeket régebben gyógyíthatatlannak tartották, mára azonban többségük szívműtét segítségével korrigálható. A gyulladásos szívbetegségeknek három fajtáját különböztetjük meg attól függően, hogy mely szívrétegben található a gyulladás. Így megkülönböztetünk szívbelhártya- (endocarditis), szívizom- (myocarditis) és szívburokgyulladást (pericarditis).
Szívbelhártya gyulladás esetén a szív billentyűiben alakul ki gyulladás, a szívizomgyulladás elsősorban a szívizomrostokat érinti, csökkentve a szív összehúzódásának erejét. Szívburokgyulladásról akkor beszélünk, ha a szívburok két lemeze között alakul ki a gyulladás. Az összegyűlt gyulladásos folyadék nem tud felszívódni, ezáltal pedig a szív körül összenövések keletkezhetnek, melyek nehezítik a szív mozgását. A szív koszorúereinek megbetegedését követő szívbetegségek kiváltója minden esetben ugyanaz, az érpályán belüli, zsírt is tartalmazó plakkok felszaporodása.
Gyulladásos szívbetegségek
Az érrendszeri betegségeket előidézheti többek között érgyulladás, allergiás túlérzékenység, érsérülés is. Leggyakoribb oka azonban az érelmeszesedés, mely a szív- és érrendszeri betegségek többségéért felelős, hiszen a meszes erekben érelzáródás, vérrögképződés alakulhat ki. Az agyi infarktus esetén az agyi erekben alakul ki érelzáródás, majd annak következtében agyszövet elhalás, míg szívinfarktus esetében a szív ereiben. A láb ereiben történt érelmeszesedésnél üszkös fekély vagy járási nehezítettség következik be.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A korral egyre fenyegetőbb az érelmeszesedés
Az érelmeszesedés az egyik legelterjedtebb érrendszeri elváltozás, mely az életkor előrehaladtával egyre több embert érint. A testünkben található különböző szövetekhez (izom-, ideg-, hám- és kötőszövetek) a tápanyagokat és az éltető oxigént a verőerek (artériák) juttatják el. Ezek az erek egészséges állapotukban erősek és rugalmasak, belső felületük pedig rendkívül sima, így a vér gyorsan és akadálytalanul áramolhat bennük. Az érelmeszesedés lassú, általában több évtizedes folyamat, melynek során a verőerek sima, belső felszínén lerakódások (plakkok) alakulnak ki.
A plakkok általában koleszterinből, más zsírokból, különböző salakanyagokból és kalciumból állnak, ezek megvastagodva szűkítik az ereket, így a különböző szövetekhez kevesebb vér képes eljutni. Ez a folyamat akár évtizedekig is eltarthat, mielőtt az első tünetek jelentkeznének. Ez akkor következik be, amikor az erek a sok lerakódástól olyan szűkké válnak, hogy egyes szöveteket már nem képesek elegendő vérrel és ezáltal oxigénnel ellátni. Amikor a szívizom kerül oxigénhiányos állapotba, mellkasi fájdalmat érzünk, míg ha az agy vérellátása romlik, szédülés és egyensúlyzavar jelentkezhet.
A problémát tovább súlyosbítja, hogy a plakkokon a vérlemezkék vérrögöket (thrombus) képezhetnek, melyek tovább szűkíthetik az erek átmérőjét, sőt, a vékonyabb artériákban elzáródásokat okozhatnak. Amennyiben az elzáródások létfontosságú szerveket érintenek, oxigénellátás nélkül ezen szervek visszafordíthatatlan károsodást szenvedhetnek (szívinfarktus, iszkémiás stroke, perifériás elzáródásos verőérbetegség). Szélsőséges esetben akár halált is okozhatnak. Orvosi értelemben minden olyan esetben infarktusról beszélünk, amikor a verőerek elzáródása következtében csökken az adott szövet vérellátása, oxigénhiány lép fel, s ha ez az állapot néhány percnél hosszabb ideig tart, szöveti sejtpusztulás alakul ki.
Meg lehet előzni!
Számos tényező elősegíti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását, pedig ezek többsége megelőzhető lenne egy kis odafigyeléssel és akaraterővel. A túlsúly és elhízás, a vér magas koleszterin- és vércukor szintje komoly kockázatot jelent az érelmeszesedés és szövődményeinek kialakulására, a cigarettákban és szivarokban található káros anyagok pedig komolyan károsítják a vérereket. A cukorbetegek vérlemezkéi hajlamosabbak a vérrögképződésre, emellett gyakran egyéb rizikófaktorokkal is számolni kell esetükben (elhízás, magas vérnyomás, magas vérzsír-szint), ezért gyakoribb az infarktus, a stroke és a perifériás érbetegség kialakulásának veszélye a cukorbetegeknél.
A magas vérnyomás a dohányzás mellett a legfontosabb kockázati tényező, amely károsítja az ereket és az állandó terhelés miatt a szív megnagyobbodásához vezethet. A zsírban gazdag táplálkozás egyik velejárója, hogy a koleszterinszint emelkedésével együtt a vér zsírtartalma is nő, ez pedig elősegíti az érelmeszesedés kialakulását és fokozza a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának veszélyét. Az ülőmunka, a mozgás hiánya, a folyamatos stressz és a kevés alvás nagyban növeli az infarktus és stroke kockázatát.
Közhely, mégis igaz, hogy a szív- és érrendszeri betegségek nagy része megelőzhető lenne megfelelő életmóddal. Bizonyos kockázati tényezők hatásán nem tudunk változtatni, mint például a kor, a nem vagy az öröklött adottságok, másokon azonban igen, ilyen az egészséges étrend kialakítása és a rendszeres testmozgás, a dohányzás elhagyása, a stressz kezelése és, ha szükség van rá, a megfelelő gyógyszeres megelőző kezelés.
További érdekes cikkek a témában: www.szeretemazeletem.hu
Ez is érdekelhet
