A szív-érrendszeri betegségek esetén is az egyik legfontosabb lépés az időben történő felismerés, valamint szükség esetén a szakszerű kezelés. Ehhez azonban elengedhetetlen a gyakori tévhitek eloszlatása, amelyhez dr. Vaskó Péter , a KardioKözpont szakorvosa állított össze rövid útmutatót.
1. tévhit: fiatalokat nem érinti
A fiatalság nem zárja ki a betegséget, különösen magas kockázatú életmód esetén. A stressz, az elhízás, a mozgáshiány, a dohányzás és az inzulinrezisztencia, illetve cukorbetegség miatt egyre fiatalabbaknál jelentkeznek szívbetegségek. Az életmódfaktorokon kívül bizonyos genetikai okok is hozzájárulhatnak az erekben megjelenő plakkok kialakulásához, ami az érszűkülethez vezető út első lépcsője.
2. tévhit: öröklődik, nincs mit tenni
Bár a genetikai hajlam valóban öröklődhet, mindenkinek lehetősége van jelentős mértékben csökkenteni a betegség valódi megjelenésének veszélyét. A prevenciónak két alapköve van: a rendszeres kardiológiai kontroll és szükség esetén kezelés, valamint az életmód megújítása, amiben kardiológus és életmódorvos is segíthet.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
3. tévhit: semmi köze a diabéteszhez
A kezeletlen cukorbetegség kiemelt rizikófaktora a szív-érrendszeri betegségeknek. Tény, hogy a diabétesz kezelése csökkentheti vagy késleltetheti a kardiovaszkuláris betegségek kockázatát, de a kockázat ebben az esetben is nagyobb, mint a nem cukorbetegeknél. Különösen igaz ez olyan további kockázati tényezők esetén, mint a magas vérnyomás, a dohányzás vagy a túlsúly.
4. tévhit: 50 év alatt nem számít a koleszterin
Az ajánlások szerint 20 éves kortól 5 évente, 30 éves kortól pedig legalább évente fontos a koleszterinszint-mérés. Még a fiataloknak is évente ellenőriztetni kell magukat, ha a családjukban van szív- és érrendszeri beteg. A magas koleszterinszint ugyanis már fiatalkorban is betegségek rizikófaktora lehet.
5. tévhit: a stressz miatt ver gyorsabban a szív
A stressz és az edzés valóban felpörgetheti a pulzust, de a szívritmus számtalan más okból is változhat. A túl lassú, túl gyors vagy szabálytalan szívverés lehet szívritmuszavar jele is. Az ilyen jellegű panaszokat feltétlenül ki kell vizsgáltatni, mert kezelést igényelhet.
6. tévhit: a tünetmentesek egészségesek
A magas vérnyomás csak a legritkább esetekben okoz tünetet, nem véletlenül nevezik csendes gyilkosnak. Leggyakrabban csak egy rutin orvosi ellenőrzésen derül fény a magas értékekre, amelyeket több alkalommal is mérni kell ahhoz, hogy magasvérnyomás-betegségről beszélhessünk. Ugyanakkor az olyan bizonytalan eredetű tüneteknek is érdemes utánajárni, mint a fejfájás, a tompa fájdalom a tarkóban, halántékban, amely lehajláskor fokozódik, a romló koncentráció és egyensúlyérzék vagy a múló látászavar. A magas vérnyomás korai felismerése és kezelése olyan komoly következményekről is megvédhet, mint a szívinfarktus, az agyvérzés vagy a vesekárosodás.
7. tévhit: magas pulzus = magas vérnyomás
A vérnyomás és a pulzus gyakran egyszerre emelkedik és süllyed - vészhelyzetben például mindkettő megugrik. Ám ez nem jelenti azt, hogyha a vérnyomás megemelkedik, akkor feltétlenül emelkedni fog a pulzus is és fordítva. Egyes szívbetegségek esetén például éppen az a gond, hogy a magas pulzusszám leviszi a vérnyomást, ami hosszú távon akár pitvarfibrillációhoz vagy kamraremegéshez vezethet.
8. tévhit: a szívbeteg nem mozoghat
Ez is érdekelhet
Azoknak, akik akár szívinfarktus után belevágnak egy jól felépített életmód- és mozgásprogramba, sokkal jobbak a hosszú távú esélyeik, mint a mozgásszegényen élőknek. A pontos, egészséges életmód kidolgozásához érdemes kardiológus és életmódorvos segítségét kérni, mert így meghatározható a még biztonságos, de hatékony program, valamint az ehhez alakított gyógyszeres és egyéb kezelés is.
Legjobban: