„Életemben nem voltam még ilyen fáradt. Legszívesebben lefeküdnék, mert mindjárt lefejelem a monitort”. Életünk során számtalanszor találkozunk a fáradtsággal, és ennek hatására bizony sokszor el is hangozhatnának a bevezető mondatok vagy ezekhez hasonló segélykiáltások, amikor kimerültnek érezzük magunkat. Azonban nem árt tudni, hogy a fáradságnak több oka lehet, némelyek betegségre utalhatnak, mások a pillanatnyi vagy tartósabb élethelyzetünk "lenyomatai”, illetve ismeretes a krónikus fáradtság szindróma is, melyet önálló betegségként tartanak nyilván. Mivel sokféle módon lehetünk fáradtak, ezért az alábbiakban a hosszan tartó, indokolatlan fáradtság okaival foglalkozunk, amelyet nem valamilyen betegség vált ki.
Természetesen elképzelhető, hogy a fáradtság – egyéb tünetekkel együtt – valamilyen komolyabb betegségre utalhat. Ilyen betegségek lehetnek a pajzsmirigy-alulműködés, a cukorbetegség, a mirigyláz vagy a rák. Továbbá a vérszegénység, az alacsony vérnyomás, egyes szívproblémák, mint a szívritmuszavar, szívelégtelenség, de akár az érbetegségek és a szívroham jele is lehet a fáradtság. A betegségek kiszűrése érdekében, hosszan tartó, látszólag indokolatlan fáradtság esetén mindenképpen orvoshoz kell fordulni. Ha viszont még nem kórosan, de már nem is szokványosan érezzük magunkat fáradtnak, akkor érdemes átgondolni, hogy mi lehet a háttérben. Annál is inkább, mert az emberek többségénél a kimerültség nem köthető valamilyen betegséghez, sokkal gyakoribb, hogy életmódbeli vagy étkezéshez köthető rossz szokások okozzák.
A fáradtság tünetei: egyértelműek?
Egy egészséges ember számára a fáradtság tünetei általában egyértelműek: koncentrációcsökkenés, kimerültség, erőtlenségérzet, alvás utáni vágy, esetleg fejfájás. Ezek hátterében döntően a kevés, vagy nem pihentető alvás áll. Erre a legegyszerűbb megoldás, hogy ha tehetjük, aludjunk többet. Alvásproblémát okozhat a nem megfelelő alvási higiéné is. Mindig tiszta ágyneműben és éjjeli ruházatban aludjunk, és lehetőleg zuhanyozzunk előtte. Ne kütyüzzünk elalvás előtt, mert a kék fény megzavarja az agy alvásközpontját. Ajánlatos a sötétebb szoba, és fontos, hogy inkább hidegebb legyen a hálószoba hőmérséklete, mintsem melegebb. Szakértők szerint a pihentető alvásra a 19-20 Celsius-fok az ideális.
Az alkohol- és kávéfogyasztás, a késői étkezés, illetve a nagy intenzitású mozgás is lehet oka a fáradtságnak, mert rontja az alvás minőségét, főleg, ha kevéssel lefekvés előtt történik. Az alkohol és a koffein közismerten serkentőleg hat az agyra, és megzavarják az emésztést is. A nagyobb mennyiségű, vagy zsíros és nehéz ételek fogyasztása is rosszabb alváshoz vezet, ezeket is célszerű kerülni az esti órákban. Ennek ellentéte a fogyókúra, vagyis a tartósabb kalóriamegvonás is alvásproblémát okozhat.
Magnézium és kálium: ezért fontosak!
Szokás még említeni a tartósabb stresszt, a túlhajszolt életmódot, mint a fáradtság egyik rizikófaktorát, illetve a rendszeres testmozgás hiányát. Noha ezeket a tényezőket mindenki ismeri és elismeri, többségünk szokásos válasza az ilyen felvetésekre az, hogy a teljes állású munkánk mellett nincs nekünk erre időnk. Szakértők szerint azonban ez nem teljesen így van, hiszen tudatosabb életvitellel és nagyobb szervezettséggel a sportra is szakíthatunk időt, ha igazán akarjuk ezt. Például reggelente – akár hajnalban is – elmehetünk futni vagy úszni a munkaidő előtt. Lehet, hogy néhány hétig még fáradtabbak leszünk, de utána már tartósan érezni fogjuk a testmozgás jótékony hatását a kedélyünkre és az energiaszintünkre.
Ez is érdekelhet
A sportolás és az egészséges étrend mellett vagy éppen ezek hiánya miatt érdemes lehet megfontolni a különféle vitaminok, kiegészítők bevitelét a szervezetbe. Például a magnézium- és a káliumtartalmú készítmények védik a szívizmot, segítik a megfelelő szívműködést és hozzájárulnak a szív és a keringési rendszer egészségéhez.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
