A szívbetegségekkel kapcsolatban néhány dolgot talán rosszul tudhatunk, Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa több fontos kérdésre is választ ad a témában. Íme, a leggyakoribb tévhitek!
Magas vérnyomásra korán figyelmeztetnek a tünetek
A magas vérnyomást éppen azért nevezik csendes gyilkosnak, mert sokszor nem is tudunk a jelenlétéről. Számtalan esetben csak egy rutin orvosi ellenőrzésen derül fény a magas értékekre. Ugyanakkor sokan nem veszik komolyan az esetlegesen mégis felmerülő tüneteket sem, mint a fejfájás , a tompa fájdalom a tarkóban, halántékban, amely lehajláskor fokozódik, a romló koncentráció, egyensúlyérzék, a verejtékezés és a múló látászavar. Holott a magas vérnyomás korai felismerése és kezelése olyan komoly következményekről is megvédhet, mint a szívinfarktus, a stroke vagy a vesekárosodás.
A szívbetegség csak az idősebbek fenyegeti
Valójában a fiatalság sem zárja ki a betegséget, különösen, ha az érintettek életmódja tele van rizikófaktorokkal. Egyre fiatalabbaknál jelentkeznek szívbetegségek, különösen azoknál, akik elhízással, cukorbetegséggel küzdenek, dohányoznak, illetve nem mozognak eleget. Ráadásul bizonyos genetikai okoknál fogva már gyermekkorban kialakulhatnak plakkok az erekben, ami az érszűkülethez vezető út első lépcsője.
Ha van szívbeteg a családban, elkerülhetetlen az öröklődés
"Bár a genetikai hajlam valóban öröklődik, ugyanakkor mindenkinek lehetősége van jelentősen csökkenteni a megbetegedés esélyét. A megelőzésnek két alappillére van: a rendszeres kardiológiai kontroll és szükség esetén kezelés, valamint az életmód reformja, amiről fel is világosítjuk az érintetteket" - mutatott rá dr. Vaskó Péter.
Nincs összefüggés a cukorbetegség és a szívbetegségek között
A cukorbetegség kezelése csökkentheti vagy késleltetheti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát, de a rizikó ebben az esetben is nagyobb, mint a nem cukorbetegeknél. Különösen igaz ez, ha olyan további rizikófaktorok is jelen vannak, mint a magas vérnyomás , az elhízás, illetve ha a cukorbetegséget nem kezelik.
A koleszterinszintet 40-50 éves kortól érdemes ellenőriztetni
Az ajánlások szerint 20 éves kortól 5 évente, 30 éves kortól legalább évente méressük a koleszterinszintünket! Különösen érdemes még a fiataloknak is évente ellenőriztetni magukat, ha a családban van szív- és érrendszeri beteg, hiszen akár már gyermekkorban is betegségek rizikófaktora lehet a magas koleszterinszint.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A túl gyors szívverés csak a stressz jele
A szívritmus számtalan okból változhat, hiszen például edzés során felgyorsul, alváskor lelassul, az esetek többségében nem szükséges miatta aggódni. Ugyanakkor a szabálytalan szívverés lehet a szívritmuszavar jele is, amelyet feltétlenül ki kell vizsgáltatni, mert kezelést igényelhet.
Ez is érdekelhet
Szívbetegséggel nem lehet sportolni
Ez korántsem igaz! Sőt, azoknak, akik akár szívinfarktus után belevágnak egy jól felépített életmód- és mozgásprogramba, sokkal jobbak a hosszú távú esélyeik, mint az inaktívoknak. A pontos, egészséges életmód kidolgozásához érdemes szakember segítségét kérni, mert így meghatározható egy még biztonságos, de hatékony program, és az ehhez alakított gyógyszeres és egyéb kezelés is.
