E tanulmány az első, amely a korai és középső felnőttkori elhízás későbbi életszakaszban jelentkező kockázatait vizsgálta - nyilatkozta a MarketWatchnak Frank Hu, a Harvard táplálkozás- és járványtani professzora. A kutatásban közel 93 ezer résztvevő adatait elemezték.
Ebben az időben a nők átlagosan 22 fontot (csaknem 10 kilót) szedtek fel, míg a férfiak 19 fonttal (durván 8 és fél kilóval) lettek testesebbek. A vizsgálatok egyértelműen igazolták, hogy a szerény mértékű súlygyarapodás is fontos egészségi következményekkel járhat. Pedig épp ez az időszak, amikor a legtöbben hízni kezdenek: kevesebbet mozognak, többet dolgoznak, gyakoribbak a kisebb sérülések, nagyobb a felelősség, mint a gondtalan 20-as évek elején.
A Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet adatai szerint viszont 2015-ben összesen 3,3 millió egészséges életévet veszítettek el a magyarok, ami az Európai Unió átlagánál 22 százalékkal több.
Az egészséges életévek elvesztéséért a keringési rendszer betegségei felelősek 21 százalékban, az összes egészségvesztés majdnem ötödéért pedig a daganatos betegségek okolhatók. A két kór egészségveszteségének becsült költsége mintegy 2000 milliárd forint, a GDP több mint 7 százaléka volt 2015-ben. Az elhízás az egészségügyi kiadások 2-8 százalékáért és a halálozások 10-13 százalékáért felelős Európában.
Ez is érdekelhet
Forrás: vg.hu
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
