A véralvadásgátlók - akárcsak az összes gyógyszer - alkalmazása során különböző mellékhatások léphetnek fel. Természetesen ezek a készítmények főként vérzéses szövődményeket produkálhatnak: ilyen az erős, elhúzódó menstruációs vérzés, a bőr alatti bevérzések, esetleg a véres vizelet, az orrvérzés. Legrosszabb esetben súlyosabb belső vérzések is felléphetnek, mint a gyomor és bélrendszeri vérzések, ezért már a vérzékenység legkisebb jele esetén is ki kell hagyni az alvadásgátló tablettát, és azonnal orvoshoz kell fordulni. Régi típusú gyógyszerek esetén azonnal megvizsgálják az INR-t, az új típusúak esetén viszont nincs mindegyiknél közvetlen laborkontroll, hanem több leletből vonnak le következtetést a véralvadásra vonatkozóan.
Érdemes tudni, hogy antikoaguláns - vagyis véralvadásgátló - készítmény szedése az arra érzékenyeknél allergiás reakciót is kiválthat, valamint csontritkulás is szerepelhet a mellékhatások között. Szerencsére a súlyos mellékhatások ritkák, viszont annál gyakoribb a hányinger és hányás, a gyakori vérzések miatt fellépő vashiány, valamint a hajhullás.
Mitől hullanak ki a hajszálak?
A hajhullás elég gyakori panasz a betegeknél, melyet kiválthat maga a véralvadásgátló közvetlenül, vagy az alkalmazása során kialakuló vérszegénység is. Amennyiben vérvétel igazolja, hogy ez utóbbi a hajhullás forrása, úgy az INR beállítása, a gyógyszer dózisának csökkentése és vaskészítmény szedése jelenthet megoldást, ám ha a készítmény váltotta ki a problémát, akkor az áttérés más antikoagulánsra is elegendő lehet a kellemetlen panasz megszüntetésére - mutatott rá dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosa. Hozzátette: a vashiányból adódó hajhullás a gyakoribb eset.
Mit lehet tenni?
Amennyiben a vérvétel igazolja, hogy vashiány idézte elő a hajhullást, úgy mindenképp tisztázni kell a vasvesztés okát, továbbá ellenőriztetni kell az INR-értéket. Ha ugyanis a véralvadás és a vérzékenység egyensúlya ez utóbbi irányába tolódik el, akkor akár súlyos következményei is lehetnek. Éppen ezért fontos, hogy az INR optimális értékét mindig orvos állapítsa meg. Nem mindenkinek a 2,5-3,5 az optimális érték, hiszen ezt számos tényező befolyásolja.
Előfordulhat, hogy az INR-t nem lehet megfelelően és tartósan beállítani, vagy a szövődmények kialakulása miatt más készítményre szükséges áttérni. A szakember szerint az új típusú véralvadásgátlók (NOAC) remek megoldást nyújtanak erre, hiszen ezeknél nincs szükség rendszeres INR-ellenőrzésre, ráadásul a vérzéses szövődmények kialakulásának esélye is kisebb, így a vashiány fellépésének rizikója is minimális.