A szívritmuszavar szó hallatán sokaknak a zakatoló, erős szívdobogás, illetve az ütemtelenül kalimpáló szív jut eszébe. Csakhogy a betegségnek nem ritkán ennél jóval enyhébb tünetei lehetnek. Mi több, előfordulhat, hogy egyáltalán nem jelentkezik érzékelhető tünet, ezért számos esetben csak a rutin kardiológiai vizsgálatok alkalmával derül fény a problémára. Ezzel együtt vannak olyan panaszok, amelyekre mindenképpen figyelni kell. Így akár szívritmuszavarra is utalhat:
- a szédülés,
- verejtékezés,
- furcsa, "lebegő" érzés a mellkasban,
- illetve az ájulásközeli állapot.
Mindezek mellett olyan feltűnőbb tünetek is felléphetnek, mint a mellkasi fájdalom, felgyorsult vagy lelassult szívverés, légszomj. Ilyenkor nem szabad halogatni a kivizsgálást.
"Bár egy-egy stresszhelyzetben természetes, ha úgy érezzük, erősen dobog a szívünk, azt soha nem szabad figyelmen kívül hagyni, ha többször is felgyorsul vagy lelassul a szívverésünk. Ha pedig ehhez olyan tünetek is társulnak, mint a gyengeségérzés, az izzadás, a szédülés, extra dobbanások, bizonytalan mellkasi érzet vagy fájdalom, általános diszkomfortérzet, akkor tudnunk kell, hogy ezek már abból eredhetnek, hogy a szív a felgyorsulás vagy lelassulás miatt nem tudja hatékonyan betölteni a pumpafunkcióját" - magyarázta dr. Müller Gábor , a KardioKözpont kardiológusa. Hozzátette, a felsorolt tünetekkel mindenképpen javasolt orvoshoz fordulni, még akkor is, ha azok enyhülésével éppen tünetmentes periódusban van a páciens.
A szívritmuszavarok legsúlyosabb formája, az úgynevezett kamrafibrilláció , avagy a kamrai tachycardia akár halálos kimenetelű is lehet. Erre utaló jel az eszméletvesztés, a rohamosan gyengülő pulzus és légzés. Ebben az esetben az azonnal megkezdett újraélesztés mellett haladéktalanul mentőt kell hívni.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Nem csak szívbetegségek okozhatnak szívritmuszavart
A kardiológiai kivizsgálás során a kardiológus nemcsak a tünetekre kérdez rá, hanem a családi kórtörténetet is igyekszik feltárni, hiszen a szív- és érrendszeri betegségek, így a szívritmuszavarok esetén is jelentős szerepet játszik a genetika. Az egyéni kórtörténetből akár az is kiderülhet, hogy nem egy háttérben álló betegség vezet-e a ritmuszavarhoz, mint például magas vérnyomás, cukorbetegség, pajzsmirigybetegség, alvási apnoé . Ezért a kikérdezés, a korábbi leletek elemzése is döntő jelentőségű.
Ez is érdekelhet
"Eszközös vizsgálatokkal még pontosabban megfigyelhetjük a beteg állapotát, így végezhetünk nyugalmi és terheléses EKG-vizsgálatot, Holter EKG-vizsgálatot , illetve akár szívultrahangot is. Súlyosabb esetben elektrofiziológiai vizsgálattal állítható fel pontos diagnózis, és kezdődhet meg a szükséges ellátás" - foglalta össze dr. Müller Gábor. Kifejtette, amint sikerül diagnosztizálni a szívritmuszavart, annak okát és típusát, megkezdődhet a gondosan beállított kezelés, amely olyan, akár végzetes betegségek kockázatát képes csökkenteni, mint a stroke vagy a szívinfarktus.
Legjobban: