A szakemberek szerint az elhízás, a magas vérnyomás, a magas vérzsírszint és a cukorbetegség (vagy az emelkedett vércukorszint) olyan gyakran fordul elő együtt, hogy akár „négyes fogatként” is lehetne aposztrofálni a jelenséget. A tünetegyüttest metabolikus szindrómának nevezik, amelynek többnyire feltűnő külső jegyei is vannak.
Mint azt dr. Vaskó Péter , a KardioKözpont szakorvosa elmondta, a veszélyeztetett típus tagjai főleg törzsre, hasra híznak, tehát náluk „alma” típusú elhízásról beszélhetünk, amit laikusok esetleg sörhasként is emlegetnek. A túlsúly mértéke azonban nem mindig vág egybe az anyagcsere-eltérések súlyosságával. Előfordulhat, hogy már egészen kicsi túlsúly is kifejezett anyagcsere-változással járhat együtt. A hasi predominanciájú súlynövekedés és a vele együtt megjelenő magas vérnyomás, vérzsíreltérések és az emelkedett vércukorszint – mint szív- és érrendszeri rizikófaktorok – legsúlyosabb szövődményei a szívinfarktus és a stroke. Ugyanakkor ez a négy összetevő sokszor állhat rejtetten az érszűkület vagy a potenciazavar megjelenése mögött is.
Az ördögi kört meg kell szakítani
A magas vérnyomást súlyosbítja, hogy a zsírszövet növekedése miatt a szív csak növekvő ellenállást leküzdve tudja a testen átpumpálni a vért, sőt a túlsúly az idegrendszer aktiválásán keresztül is gyorsíthatja a szívműködést. Ráadásul az alma típusú elhízottakban a hasban elhelyezkedő speciális zsírszövet megváltozott anyagcseréje miatt inzulinrezisztencia alakul ki. Ha pedig a sejtek inzulinérzékelése csökken, azt a szervezet inzulinhiányként éli meg, és a hiányt, illetve az emelkedő vércukorszintet ellensúlyozandó, még több inzulint termel. A nagyobb hasi körmérettel rendelkezők többségénél kimutatható a magas inzulinszint, ami a magas vérnyomású betegek több mint felénél is jelen van.
Az ördögi kör itt is tetten érhető, hiszen a magas inzulinszint egyik mellékhatása, hogy fokozza a vesékben a nátrium-visszatartást, ez megemeli a folyadék mennyiségét az érpályákban, mely tovább súlyosbítja a magas vérnyomás. A „védő” HDL-koleszterin szintjének csökkenése és az „ártalmas” LDL-koleszterin szintjének emelkedése miatt kialakuló érelmeszesedés csökkenti az érrendszer rugalmasságát, mely a magasvérnyomás-betegség további romlását eredményezi. Mindezek közösen, egyéb biokémiai kölcsönhatásokkal együtt érelmeszesedéshez, szívinfarktushoz, agyi érelzáródáshoz vezethetnek.
A folyamatok tehát összefüggenek és szerteágaznak, így valahol mindenképpen közbe kell lépni, hogy elkerülhetőek legyenek a súlyos következmények. A metabolikus szindróma azért is jelent kiemelt veszélyt, mert minden egyes eleme nem egyszerűen megemeli, hanem mintegy megháromszorozza a szív- és érrendszeri katasztrófák esélyét. Így akinél a tünetegyüttes valamennyi tagja jelentkezett már, az 14-15-ször nagyobb eséllyel számíthat az egyre súlyosabb szövődményekre.
Így védhetők ki a súlyos következmények
Túlsúly esetén, illetve, ha a metabolikus szindróma más elemei is megjelennek, mindenkinek ajánlatos egy komplex kardiológiaikivizsgálás-sorozaton átmennie, a szívinfarktus, a stroke és más szív-érrendszeri betegségek megelőzése céljából – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter.
A fenyegető következmények valóban riasztóak, de jó hír, hogy a metabolikus szindróma minden elemét lehetőségünkben áll befolyásolni táplálkozással, mozgással, vagy ha szükséges, átmeneti vagy tartós gyógyszeres kezeléssel. Már 3 leadott kilónként jelentős vérnyomáscsökkenést, cukor- és zsíranyagcsere-javulást tapasztalhatunk, csakúgy, mint a minimum 3 hónapja tartó rendszeres testmozgás mellett. A komplex életmód-terápia a gyógyszerszükségletet fokozatosan csökkentheti, sőt idejében elkezdve a beteg gyógyszermentessé is válhat mellette. A fogyás és a rendszeres testmozgás így megszakítja a betegségek ördögi körét, nem is beszélve a közérzetünkre és a megjelenésünkre gyakorolt hatásról. Az első lépés tehát a felelősség felismerése, a második pedig a szakértői segítség igénybevétele.