A tapasztalatok szerint a hajnali órák azok, amikor sokszor alakul ki szívelégtelenség. A szívinfarktus tünete a minimum húsz percig tartó, baloldali, vagy szegycsont mögötti szorító, nyomó fájdalom: ezt nehézlégzés, gyengeség, verejtékezés, sápadtság kíséri. A szívinfarktust okozó koszorúér-elzáródás bekövetkezése után minden percben nő az oxigénhiányos területek nagysága és a rendellenesen működő, illetve elhaló szívizomsejtek száma. A beteg gyors és szakszerű kezelése megállíthatja ezt a visszafordíthatatlan folyamatot: ám minél több trauma éri a szívet - esetleg több infarktuson is átesik valaki -, annál nagyobb a kár.
Elhalt területek
A szívrohamok körülbelül egyharmadának végzetes a kimenetele. Egy második infarktus már betegebb, gyengébb szívet ér, így veszélyesebb is. A beteg sorsa attól függ, hogy az elhalás mekkora szívizomterületet érint. S hogy ezt mi befolyásolja? Részben az, hogy az elzáródott érszakasz milyen kiterjedésű területet látott el, de az is nagyon lényeges, hogy milyen gyorsan érkezik szakszerű segítség és sikerül-e megnyitni az elzáródott érszakaszt. Ilyenkor nagyon fontos tényező az idő. Masszív infarktus esetén heveny keringési elégtelenség állhat be: itt sajnos igen nagy az esély a tragikus végkimenetelre. Ha kisebb szívizomterület hal el, nem következik be : ilyenkor a társuló alapbetegségek – magas vérnyomás, diabétesz, magas koleszterinszint stb. – függvénye, milyen lesz szívroham prognózisa. Az ismétlődő, kisebb infarktusok következménye az lesz, hogy elfogynak a működő izomsejtek, és egy idő után keringési elégtelenség következik be.
A kiváltó okok nem változnak
Ha már átéltünk infarktust, szembesültünk azzal is, hogy mi minden válthat ki egy szívrohamot. Ezek az okok nem változnak, csak még súlyosabb állapotot idéznek elő, ha második roham is elér minket. A dohányzás, a zsíros étrend, a mozgásszegény életmód, az elhízás, a társuló alapbetegségek, a családi hajlam mind szerepet játszik a baj kialakulásában. A stresszt külön is meg kell említenünk, mert a krónikussá váló feszültség hirtelen vérnyomás-emelkedést eredményezhet: ezek a kiugrások pedig nagyon sokat ártanak a szívnek .
Második szívinfarktus: hogy kerülhetjük el?
Ha átéltünk egy infarktust törvényszerűen az életünket is átértékeljük. Megfogadjuk, hogy az egészségünk a legfontosabb, hogy változtatunk az életmódunkon. De ez nem is olyan egyszerű és a kezdeti lelkesedés is gyorsan tovatűnhet. Pedig az életünk lehet a tét.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Tegyünk meg mindent, hogy elkerüljük
Felnőtteknél öt halálesetből egy szívinfarktus következménye. Férfiaknál négyszer gyakrabban fordul elő, de a nők is felzárkóznak a változókor után: az ösztrogén hiánya felgyorsítja az érelmeszesedést . A megelőzés egyik legfontosabb módszere – mindkét nem esetén - a rendszeres testmozgás: séta, úszás, kerékpározás, de szakorvossal megbeszélve más sport is szóba jöhet. Mivel vannak olyan gyógyszerek, amelyek csökkentik a szív oxigénigényét (béta-blokkolók, kalciumcsatorna-blokkolók), ezek igen hasznosak lehetnek egy ismételt szívroham megelőzésben.
Ne feledkezzünk meg az időszakos orvosi vizsgálatokról sem: ennek tartalmaznia kell a laboratóriumi ellenőrzést, ami nemcsak a szív- és érrendszeri rizikófaktorokra vonatkozó, hanem minden szervrendszerre kiterjedő általános vizsgálat kell, hogy legyen.
Fontos, hogy már bizonytalan tünetek esetén is minél gyorsabban keressünk fel orvost.
