A kálium egyike azoknak az ásványi anyagoknak, amelyek nélkülözhetetlenek a szervezet normális működése szempontjából. Segít például az izmok és az idegek közötti kommunikációban, és abban is, hogy a sejtekbe elegendő tápanyag jusson. Nem mellesleg pedig a vérnyomás szabályozásában is részt vesz.
A kálium és a vérnyomás kapcsolata
A káliumnak meghatározó szerepe van abban, hogy mennyi folyadék raktározódik el a szervezetben, és mennyi ürül ki a vizelettel. Ha a testünk vizet tart vissza, akkor több folyadék lesz a vérünkben, ami extra nyomást gyakorol az erek falára, és megemeli a vérnyomást.
Normális esetben a felesleges folyadékot a vesék eltávolítják a vérből. Ahhoz azonban, hogy ez a folyamat gördülékenyen működjön, megfelelő nátrium-kálium egyensúlyra van szükség. A nátrium a sónak az a része, amely felviszi a vérnyomásunkat. Ha túl sok sót fogyasztunk, több nátrium lesz a vérünkben, és a nátriumnak sajnos van egy olyan tulajdonsága, hogy megköti a vizet. Ez pedig felborítja a nátrium és a kálium kényes egyensúlyát.
Fontos tehát, hogy odafigyeljünk arra, hogy minél több (de természetesen nem túlságosan sok) káliumot vigyünk be a szervezetünkbe: ez segít az egyensúly helyreállításában, a vesék megfelelő működésében és a vérnyomás csökkentésében.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Káliumban gazdag ételek
Mivel sok élelmiszer tartalmaz káliumot, a kiegyensúlyozott étrend általában biztosítja a szervezet számára a szükséges mennyiséget. Az ajánlott napi kálium adag a következőképpen alakul:
- nőknél 14-18 éves kor között 2300 mg, 19 év felett pedig 2600 mg. Terhesség és szoptatás esetén az ajánlott napi mennyiség életkortól függően 2500-2900 között mozog.
- férfiaknál 14-18 éves kor között 3000 mg, 19 év felett 3400 mg.
Káliumban gazdagok például egyes gyümölcsök (sárgabarack, sárgadinnye, banán , narancs, grapefruit), bizonyos zöldségek (spenót, borsó, burgonya, édesburgonya, spárga, káposzta, kelbimbó) és némely halak (laposhal, tonhal, lazac). Ezeken kívül sok van ebből az értékes tápanyagból a zsírmentes/zsírszegény joghurtban és tejben, a tojásban, a gombában, illetve a mandulában is.
Túl lehet adagolni
Természetesen előfordulhat, hogy a táplálék káliumtartalma valamilyen oknál fogva kiegészítésre szorul, ilyen esetben számos étrend-kiegészítő és gyógyszer áll a rendelkezésünkre. Mielőtt azonban bármit is elkezdenénk szedni, érdemes szakemberrel konzultálni, aki segít kiválasztani a számunkra legmegfelelőbb készítményt, és az alkalmazással kapcsolatban is hasznos tanácsokkal szolgálhat. Az óvatosság azért fontos, mert a káliumot túl lehet adagolni - a jelenséget hiperkalémiának hívjuk, és akkor fordul elő, ha napi 3-4 grammnál több kálium jut a szervezetbe. Ez rossz közérzettel, izomgyengeséggel, hányással, hasfájással jár, és romlik a szívműködés, szívritmuszavar léphet fel, sőt, szívmegállás is előfordulhat.
Ez is érdekelhet
Azoknak egyébként, akik valamilyen veseproblémával élnek, különösen vigyázniuk kell, mennyi káliumot visznek be, ilyenkor ugyanis a vesék egyre kevésbé képesek eltávolítani a káliumot a vérből, így túl sok kálium halmozódhat fel. Ugyancsak legyenek elővigyázatosak azok, akik bizonyos, a vérnyomás csökkentésére szolgáló gyógyszereket szednek (például ACE-gátlók, ARB-k, aldoszteron antagonisták). Ezek a készítmények már eleve segítenek a szervezetnek a kálium visszatartásában, annál tehát, aki pluszban még bevisz káliumot, fennáll a szövődmények kockázata.
