Ha kijövünk a sodrunkból, az nem csak rossz kedvvel jár. Korábbi kutatások megállapították, hogy a düh érzése az ereket merevebbé, keményebbé teszi. Mindez pedig az érelmeszesedés, a szívroham és a stroke fokozott kockázatához vezethet. Egy új tanulmány most azt vizsgálta, hogy a harag és más negatív érzelmek közvetlenül hozzájárulhatnak-e az erek ilyen típusú károsodásához - írja az EverydayHealth.com.
A kutatásban 280 ember vett részt, akiknek négy, egyenként nyolcperces feladatot kellett teljesíteniük:
- felidézni egy olyan emléket, amikor dühösek voltak,
- egy olyan szituációt, amely feszültté tette őket,
- olyan depresszív mondatokat elolvasni, amelyek szomorúvá teszik az embert,
- újra és újra elszámolniuk százig, hogy semleges legyen az érzelmi állapotuk.
A feladatok előtt, közben és után a tudósok megvizsgálták a résztvevők ereit, keresve a romló tágulás, a sejtszintű károsodás, valamint károsodások javítása gyengülésének jeleit. Amikor az emberek dühösek lettek, az erek a kísérlet befejezése után akár 40 percig is tágulva maradtak. Más érzelmek esetén nem mutattak változást az erek. Ugyanakkor az még nem világos, miért okoz a harag ilyen változást az érrendszerben.
"A károsodott érrendszeri funkciók a szívroham és a stroke fokozott kockázatával járnak együtt. A harag és az érrendszeri diszfunkció közötti összefüggések vizsgálata segíthet hatékony kezelési módokat találni az érintettek számára" - közölte Dr. Dichi Shimbo, a tanulmány szerzője egy nyilatkozatban.
A vizsgálatban részt vevők mindegyike viszonylag fiatal és egészséges volt. Átlagosan 26 évesek voltak, és egyiküknek sem volt a kórtörténetében szívbetegség, stroke, magas vérnyomás, 2-es típusú cukorbetegség vagy bármilyen mentális probléma. Pont ezért viszont az nem derül ki a kutatásból, hogy idősebb felnőtteknél, krónikus egészségügyi problémával élőknél, vagy napi szinten sok stresszt megtapasztaló emberek esetében is lejátszódik-e ugyanez a folyamat. És mivel a kutatás csak egy rövid időtartamról szólt, az sem derül ki belőle, hogy mi történik, ha valaki hosszú időn át dühös, vagy más negatív érzelmet él meg.
„Úgy gondolom, hogy a tanulmány egy darabkája annak a nagyobb képnek, amely fiziológiailag történik, amikor erős érzelmeket élünk át. De nem mondanám, hogy az erek károsodtak, mert a hatások nem tartottak tovább 40 percnél" - mondta Dr. Rebecca Campo pszichológus, a Nemzeti Szív-, Tüdő- és Vérintézet (NHLBI) szív- és érrendszeri tudományok részlegének programigazgatója. Szerinte ha olykor dühbe gurul az ember, az még valószínűleg nem okoz egészségügyi problémákat.
Ugyanakkor ebből a kutatásból nem derül ki, hogy milyen intenzíven és milyen gyakran kell dühösnek lennie valakinek ahhoz, hogy gondjai legyenek belőle. Dr Campo úgy gondolja, hogy ez nagyon egyénfüggő: figyelembe kell venni az aktuális egészségügyi állapotát, és hogy hogyan képes kezelni a stresszt.
A megfelelő düh- és stresszkezelés viszont mindenképpen hasznos. Levezethetjük a feszültséget fizikai aktivitással, olyan relaxációs technikákkal, mint a jóga vagy a meditálás, támogató barátok vagy családtagok társaságával, vagy bármivel, amit jelentőségteljesnek érzünk. Ha pedig úgy érezzük, egyedül nem tudjuk a helyükön kezelni ezeket a negatív érzelmeket, érdemes szakember segítségét kérni.