Kezdjük azzal, hogy átgondoljuk, hogyan éltünk eddig, s mi az, aminek semmiképpen nem lehet helye a mindennapjainkban. Vannak közkeletű, sokat hallott információk - dohányzás elhagyása, mozgás, az étkezés átalakítása -, amelyek ugyan ismert életmódjavítók, de ahhoz, hogy valóban megvalósítsuk ezeket, segítségre lehet szükségünk. Először is beszéljünk a kezelőorvosunkkal.
Állapotfelmérés szakemberrel
Ő az, aki a legtöbbet tudja az állapotunkról, ezért ő az, aki a legjobb tanácsokat adhatja. Hiszen minden ember más, infarktus és infarktus között is számos különbség lehet, más a szervezet reagálása, s mások a betegek egyéb, lehetséges betegségei is. Ne csak a gyógyszerszedésről beszéljünk kezelőorvosunkkal - természetesen ez nagyon fontos, ahogy a kontrollvizsgálatokon való megjelenés is -, hanem kérjük ki a véleményét, például arról, milyen sportot és mennyi ideig űzhetünk, mi az, amin a leghamarabb változtatnunk kell. Egy biztos: kapkodni, gyorsan ismét munkába állni nem szabad, adjunk időt magunknak. Jelszó a fokozatosság, ami az élet minden területére igaz.
Szívbarát életmód: füst és zsírszegény
Azért is az óvatos változtatás, életmódváltás javasolható, mert tapasztalatok szerint ez az, ami - ha előre kialakított, szigorú terv kapcsolódik hozzá - jobb hatású, ráadásul a kisebb a visszaesés veszélye is. Mivel a dohányzás az, ami két-háromszorosára növeli a szívinfarktus esélyét, így a cigaretta letétele alapvető infarktus megelőző változtatás. Teljesen egyéni, hogy ki, milyen módszerrel tudja abbahagyni a füstölést, de ebben se szégyelljünk segítséget kérni, ha szükséges. S annak ellenére, hogy a cigarettázás káros hatásai nem múlnak el nyomtalanul, a szervezetünk olyan gyorsan reagál a füstkerülésre, hogy néhány hét után már érezni fogjuk a változást. Visszatér az erőteljesebb szag- és íz érzés, javul vérkeringés, nő a tüdő kapacitása. És ami fontos: cigaretta elhagyása után két évvel csaknem felére csökken a szívinfarktus előfordulása.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Kezdjük azzal, hogy átgondoljuk, hogyan éltünk eddig, s mi az, aminek semmiképpen nem lehet helye a mindennapjainkban Az egészséges táplálkozásra való átállással is védhetjük a szívünket . Sok zöldség és gyümölcs, sovány húsok, zsírszegény tejtermékek fogyasztásával nem csak az étrendünket reformáljuk meg, hanem az esetleges plusz kilók is könnyebben eltűnnek: ez különösen a túlsúlyos betegek esetén fontos, hiszen elhízás -különösen a hasi - is kockázatnövelő tényező. A kávé- és alkoholfogyasztás csökkentése is alapvető cél.
Milyen sportot válasszunk?
Naponta félóra: ennyit javasolnak a szakemberek. Ha tartjuk magunkat ehhez, a szívinfarktus, az agyvérzés, a magas vérnyomás kockázatát kimutathatóan csökkenthetjük. S hogy milyen típusú mozgásforma javasolhat? Leginkább a kocogást, a futást, a kerékpározást, az úszást javasolják, mert az erősportok emelik a vérnyomást. De ezt is orvosunkkal beszéljük meg, tőle kérjünk tanácsot, mit tart számunkra a legoptimálisabb sportnak. Egy biztos: mozogni kell. A szívinfarktus utáni rehabilitációban ez az egyik alapvető tényező. De itt is meg kell ismételnünk: a fokozatosság a lényeg. Ugyanakkor a mozgás azért is fontos, mert a stressz kezelés egyik hatékony formája.
Legjobban: