Vannak olyan szív-érrendszeri tünetek, amelyek kiszámíthatatlan időszakokban, esetleg csak éjszaka vagy terhelés kapcsán jelentkeznek. Dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont szakorvosa azokra a panaszokra és állapotokra hívta fel a figyelmet, amelyek kapcsán fontos diagnosztikai eszköz a 7 napos EKG.
Ilyen tüneteknél lehet fontos a 7 napos EKG
Erős bedobbanások
Az erős bedobbanások ijesztőnek tűnhetnek, sokan azonnal szívritmuszavarokra gyanakodnak ennek kapcsán. Holott a szívritmuszavar és a gyors, erősnek tűnő szívverés két különböző fogalom. Amire az úgynevezett bedobbanás utalhat, az többnyire az extraszisztolé, vagyis a soron kívüli szívverés, amelyet sok esetben igen rövid szívmegállás, úgynevezett kompenzációs szünet követ, ezt lehet kimaradó dobbanásként, esetleg mellkasi fájdalomként érzékelni. Mivel azonban ennek az érzésnek a bekövetkezése kiszámíthatatlan, sokszor egy kardiológiai vizsgálat, nyugalmi EKG során nem érzékelhető. Ilyenkor lehet a fontos a 24, 48 órás vagy akár 7 napos EKG – a kardiológus javaslata szerint.
Terhelés során jelentkező túl magas pulzus
A terhelés során felgyorsuló pulzus természetes jelenség, legyen szó fizikai munkáról vagy sportról. A kivizsgálás akkor szükséges, ha az illető úgy érzi, a terhelés nem indokolja az általa tapasztalt erős, gyors pulzust. Ilyen esetben a terhelést mindenképpen csökkenteni kell (nem hirtelen leállni, hanem fokozatosan visszavenni az intenzitást), és érdemes részt venni egy kardiológiai kivizsgáláson. Az orvos ennek során dönthet arról érdemes-e egy terheléses EKG-val vagy 7 napos EKG-val megfigyelni, hogyan reagál a szív a terhelésre. Ez utóbbi a gyakorlatban is könnyen megvalósítható, ugyanis az új típusú hordozható készülékek egészen kisméretűek, így akár sporttevékenység közben is viselhetők.
Éjszaka jelentkező erős szívdobogás
Az éjszakai erős szívdobogás olyan ártatlan jelenségek miatt is jelentkezhet, mint egy rossz álom, vagy a lefekvés előtt fogyasztott izgató hatású szerek, de ha többször is erre ébredünk, mindenképpen fontos a kardiológiai vizsgálat, hiszen az esetek egy részében valódi betegség áll a háttérben, például lezajlott infarktus, cardiomyopathia, vagy endokrin betegség. Ennek kivizsgálására is alkalmas eszköz a 48 órás, vagy 7 napos EKG.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Bizonyos állapotok, betegségek esetén
A hosszútávú EKG jelentőségére az Európai Kardiológus Társaság is felhívta a figyelmet 2016-os pitvarfibrillációs irányelvében. Ezek szerint – minden TIA-n (átmeneti agyi keringészavaron) vagy ischaemiás stroke-on átesett betegnél javasolt a legalább 72 órás EKG monitorozás, – a 75 évesnél idősebb, vagy magas stroke rizikójú betegeknél megfontolandó a tartós Holter EKG monitorozás, tünetmentes pitvarfibrilláció szűrésére. A tünetek mellett pedig olyan rizikófaktorok megléte is indokolhatja a 24 órás – 7 napos EKG elvégzését, mint például a cukorbetegség, a magas vérnyomás és koleszterinszint, a cukorbetegség, a dohányzás, az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód, a szív-érrendszeri betegségek és ezen belül is kiemelten az érszűkület. 24 órás vagy akár 7 napos EKG segíti a diagnózist
Ez is érdekelhet
„A nyugalmi EKG-ból már nagyon sok információt nyerhetünk, és további fontos információt szolgáltathat a terheléses EKG is, de azt egyikkel sem tudjuk megfigyelni, hogy működik a szív egy hosszabb időszakban, a hétköznapok, a mindennapi fizikai aktivitás, az alvás során” – hangsúlyozza dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont kardiológusa. Hozzátette: ilyen céllal elrendelhet az orvos 24 órás, 48 órás vagy akár 7 napos EKG monitorozást is, egy hordozható Holter EKG segítségével. Az akár napokig tartó Holter EKG lehetővé teszi a ritkább szívritmuszavarok pontos diagnosztizálását, a gyógyszeres kezelés hatékonyságának ellenőrzését, és a szívinfarktust követő időszak nyomon követését is.
