„Egy nap fölkelni úgy, hogy nincs hasznos teendő? Hát az nekem valami nagyon furcsa dolog lenne” – mondta az RTL Klub Házon Kívül című műsorában az ország legidősebb háziorvosa, az idén a száz évet betöltő Körmendi István. Mint meséli, ő még a családok orvosa volt: ha hozzá fordult valaki, megpróbálta ő maga ellátni, nem pedig egyből tovább küldeni valamilyen szakorvoshoz. „Ha a kollégák ilyen szemlélettel működnének az alapellátási praxisokban, sokkal kevesebb várakozás lenne a szakrendelőkben” – üzente. „A hatalom, illetve a hatalommal visszaélők súlyos bűne, hogy ilyen minőséget nyújtunk, amilyet. Az miféle lenézése a szakmának, hogy az egészségügynek, ami talán a legfontosabb, annak ne legyen minisztériuma?” – tette fel a kérdést az ország legidősebb háziorvosa. Mint azt elmondta: „most kapja meg a magyar egészségügy a kegyelemdöfést”.
Erfan Vladimir pedig az ország kevés fiatal háziorvosainak egyike, egyetemi csoporttársai közül egyedül ő lett háziorvos. Ukrán-magyar állampolgár, Szegedre járt egyetemre, egy éve vette át Fonyódon a megüresedett praxist. Szerinte az orvosok azt érzik, hogy nem képesek a tudásuknak megfelelően gyógyítani a betegeket. De ott van még az emberhiány, a hosszú előjegyzési lista és a bérek kérdése is. Emellett nehezményezi, hogy a rendelések jó része felesleges adminisztrációval megy el. Napi négy órát rendel, utána négy óra készenléti idő jön, amikor beteghez hívhatják. Majd következik az ügyelet délután 4-től másnap reggel 8-ig, hétvégén pedig 24 órában. Havonta van, hogy kilencszer is ügyel.
Nyolcszáz embert ingyen gyógyítok
„Soha nincs kikapcsolva a telefonom, folyamatosan hívnak” – ezt már Mihályi Zsuzsa, a Győr-Moson-Sopron megyei Jánossomorja háziorvosa mondta. 18 éve praktizál, 3300 betege van, de csak 2500 főig kap finanszírozást. „800 embert én karitatív módon látok el, nincs ellentételezése. Értem én az állam szándékát, hogy a gigapraxisok kialakulását próbálták ezzel ellensúlyozni, de ez nem sikerül. Ha egy faluban háromezren laknak, akkor annak a háziorvosnak háromezer betege lesz, hiába kap csak 2500-ig finanszírozást” – tette hozzá. Mihályi Zsuzsa egyike azoknak az orvosoknak, akik nem írták alá az új ügyeleti szerződésüket. Március elsejétől ugyanis Győr-Moson Sopron megyében – ahogy Szabolcsban és Hajdú-Biharban is – az Országos Mentőszolgálat irányítja az ügyeletet. „Nem értjük, hogy nekünk miért kell az OMSZ-hez betagozódni. Nem nyilatkozhatok senkinek, csak az OMSZ-protokollok mentén kellene dolgoznunk, ami az én meglátásom szerint a gyógyítás szabadságát is veszélyeztetheti” – figyelmeztetett a jánossomorjai háziorvos. Országosan 220 ügyelet szűnt meg, a jánossomorjai betegeknek például a 15 kilométerre lévő Mosonmagyaróvárra kell menniük. Ám nehézség, hogy nem minden családnak van autója, gyermekorvosi ellátás pedig érdemben csak a 45 kilométerre fekvő Győrben van, jegyezte meg Mihályi Zsuzsa.
Ez is érdekelhet
Ha a beteg kihagyja a rákszűrést, a háziorvos is kevesebb pénzt kap
Azt szeretnék, ha emelnék a szakdolgozók, így például a háziorvosok mellett dolgozó nővérek bérét is, de a kormányzat ezt uniós pénzből fizetné, amit egyelőre visszatart az Európai Bizottság a magyar jogállamiság helyzete miatt. Emellett szerintük át kell alakítani a háziorvosi praxisok finanszírozását is, de nem úgy, ahogy azt a kormány eldöntötte, hiszen jelenleg jóformán ki sem tudja számolni egy orvos, hogy mennyit fog keresni. Ezentúl ugyanis az eddig kapott állami pénz egy részét megvonják, és egy pontrendszer alapján fogják megkapni a háziorvosok a pénzt. A Házon kívül stábjának nyilatkozó háziorvosok azt mondták: a fizetésük gyakorlatilag azon fog múlni, hogy a beteg elment-e a mammográfiára, kiváltotta-e a vérnyomáscsökkentő gyógyszerét, vagy egy anya anyatejjel vagy tápszerrel táplálja-e a csecsemőjét.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
