Sokan tapasztalják a meleg, párás időben, hogy lelassulnak, nehezebben kapnak levegőt, csökken a teljesítőképességük, gyengének érzik magukat. Ennek természetesen számtalan oka lehet, de dr. Vaskó Péter , a KardioKözpont kardiológusa arra hívta fel a figyelmet, hogy szív-érrendszeri betegeknek érdemes komolyan venni a figyelmeztető tüneteket.
A hőség a szívet is megviseli
Ha a stresszre gondolunk, elsősorban a munka, a rohanó életmód jut eszünkbe, holott az időjárás gyorsan változó jellemzői is stresszreakciót válthatnak ki. A gyors, jelentős felmelegedés vagy lehűlés ugyanis arra kényszerítik a szervezetet, hogy szintén gyorsan alkalmazkodjon. Ez a reakció az, ami fokozza a szimpatikus idegrendszeri aktivitást, ami miatt megnövekszik a szív- és érrendszerre háruló terhelés. Ezt pedig nyilvánvalóan nehezebben viselik a szív- és érrendszeri betegek, hiszen az ő szervezetük számára jóval nagyobb erőfeszítést jelent a kompenzáció - figyelmeztet dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa.
Milyen tünetek jelezhetik a nagyobb terhelést? Fáradékonyság, szabálytalan és/vagy erős szívdobogás, szívbillentyű-probléma esetén pedig fokozódó ödéma-hajlam, nehézlégzés. Megfigyelések szerint időjárási frontok hatására nő a keringési elégtelenség és a szívinfarktus előfordulásának aránya is. De mik azok a tünetek, amelyeket érdemes kivizsgáltatni?
Gyengeség, szédülés, ájulás
Leggyakrabban éhség, kiszáradás, hosszan tartó álldogálás okozza a gyengeséget, szédülést, és cukorbetegeknél is előfordulhat az eszméletvesztés. Túl alacsony vagy túl magas vérnyomás is kiválthat elgyengülést, mint ahogyan ez lehet egyes vérnyomáscsökkentők, értágítók mellékhatása is. Ha azonban nem egyértelmű a kiváltó ok, a kardiológiai kivizsgálás fontos lehet, hogy kiderüljön, nem a szívműködés valamilyen problémája húzódik-e meg a háttérben. A szívritmuszavar, túl lassú szívműködés, elégtelen pumpafunkció is okozhat ugyanis ájulást.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Erős szívdobogás érzés, magas pulzusszám nyugalomban
Szapora pulzusról beszélünk, ha nyugalmi állapotban 90-nél több ütést mérünk. Ugyanakkor, ha minden nyilvánvaló ok nélkül napokon keresztül szapora a pulzus, kardiológushoz kell fordulni. A szapora és/vagy szabálytalan pulzust több szív-érrendszeri betegség is okozhatja, ezért fontosak a vizsgálatok.
Légszomj, nehézlégzés vagy fulladás
Igen gyakori, hogy allergia vagy asztma okozza a nehézlégzést, ami most, a parlagfű szezonban különösen feltűnő tünet lehet. A terhelésre kialakuló légszomj, fulladás máskor a túlsúly, a dohányzás és az életkor számlájára írható. Ha azonban a terhelésre jelentkező fulladás pihenést követően nem javul, vagy csak nagyon lassan, mielőbbi kardiológiai kivizsgálás szükséges, hiszen egyre súlyosbodó kardiológiai állapotot feltételez, amely feltétlenül kezelést igényel.
Visszatérő fejfájás
A fejfájás nem ritka a frontra érzékenyek közt, de a jelenség mögött olyan sokféle ok állhat, hogy a kivizsgálás is nagyon összetett orvosi feladat. Neurológus, fogorvos, endokrinológus, fül-orr-gégész, fájdalomspecialista közreműködésére is szükség lehet, de mivel akár vérnyomásproblémák is okozhatnak fejfájást, ha a kézenfekvő okok kizárhatók, érdemes kardiológust is felkeresni.
Mellkasi fájdalom
A bizonytalan mellkasi fájdalomnak sokféle oka lehet (például reflux , asztma, izomfájdalom), de fontos a kardiológiai kivizsgálás, hogy kizárható legyen a szív-érrendszeri betegség. Ha a fájdalom jellemzően terhelésre jelentkezik, az többek közt szívkoszorúér betegség jele lehet. Ha pedig az erős szorító, fájó érzés pihentetés hatására sem csökken néhány percen belül, esetleg erősödik, azonnal orvost hívunk.
Zsibbadás a karban
A zsibbadás gyakori panasz, illetve több betegséget is jelezhet, ezért nagyon fontos, hogy a lehető legalaposabban le tudjuk írni. Előfordul, hogy mozgásszervi oka van a tünetnek, de akár vérrög, agyér szűkület, keringési- vagy vérellátási zavar is eredményezheti ezt a tünetet.
