Magyarországon még mindig a szív- és érrendszeri betegségek vezetik a halálozási statisztikákat - évente az elhunytak csaknem 40-45 százaléka valamilyen kardiológiai betegség következtében veszíti életét. Heveny szívizomelhalás (infarktus) miatt minden évben átlagosan 500 ember hal meg, jelentős részük fiatal férfi (30 és 50 év közöttiek), akiknél sokszor váratlanul lép fel a végzetes esemény. Beszédes az az adat is, miszerint a szóban forgó férfiak közül 3-szor annyian halnak meg infarktusban vagy agyvérzésben, mint az ugyanilyen korú nők közül, számszerűsítve ez évente 3000-3200 fiatal férfi halálát jelenti.
"Valóban megfigyelhető egy ilyen jelenség, aminek oka egyrészt, hogy a nőket a menopauza előtt még védi a hormonális rendszer bizonyos mértékig, másrészt a fiatal férfiaknál bekövetkező infarktus sokkal súlyosabb kimenetelű lehet, mint idősebb korban. Az idősebb emberek nagyobb eséllyel élnek túl egy ilyen történést, mivel a szervezetük a koszorúér-betegség kialakulásának hosszú évei alatt különböző menekülő utakat alakít ki az érrendszerükben. Ez a kollaborális keringési hálózat pedig segíti az infarktus túlélését. A fiatalabbaknál erre még nincs lehetőség, így gyakran minden előjel nélkül érkezik a baj, és azonnal súlyossá válik" - magyarázta Dr. Menyhárt Orsolya, az Affidea Magyarország járóbeteg-szakellátás orvosigazgatója.
Van még hová fejlődni
Az okok hátterében a fiatal férfiak körében is az elhízás, a dohányzás , a mozgásszegény életmód és a stressz áll. Az sem elhanyagolandó szempont, hogy a nőknél nagyobb a hajlandóság az egészséges életmód követésére, ráadásul gyakrabban is fordulnak orvoshoz. Menyhárt Orsolya azt mondja, hogy elindult már egyfajta pozitív változás: a munkavállalók egy része egészségtudatos legalább olyan szinten, hogy évente elmegy egy általános kivizsgálásra, menedzserszűrésre, különösen abban az esetben, ha ezt a munkaadó cég kifizeti. Az is megfigyelhető a szakember szerint, hogy a nők jóval gyakrabban járnak szűrésekre, és általában is jobban odafigyelnek az életmódjukra, bár még mindkét nem esetében van hová fejlődni.
Nem árt minden évben egy alapos kivizsgálás
Az úgynevezett menedzserszűrők tulajdonképpen nemcsak menedzserek számára ajánlottak, hanem minden irodai munkát végzőnek. A legkomplexebb szűrőcsomagok gyakorlatilag a teljes szervrendszert átvizsgálják, így tartalmaznak általános belgyógyászati vizsgálatokat, laborvizsgálatot, képalkotó diagnosztikai szolgáltatásokat és komplett kardiológiai kivizsgálást, valamint mozgásszervi szűrést is. "Ez a két utóbbi vizsgálat a koronavírus-járvány okozta életmódbeli változások miatt jelenleg nagyon fontos, hiszen a hosszú home office és a megváltozott munkakörülmények leginkább mozgásszervi problémákat, valamint kardiológiai panaszokat okoznak" - állítja Menyhárt Orsolya.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A menedzsertípusú életmódról első körben mindenkinek a folyamatos, krónikus stressz mint egészségkárosító tényező jut eszébe. Mint arra Menyhárt Orsolya rámutatott, ez a feltételezés teljesen megfelel a valóságnak: a stressz gyakran vezet szív- és érrendszeri betegségekhez, előidézhet alvászavart, szemészeti panaszokat, és szinte minden esetben együtt jár az emésztőrendszer működésének romlásával, de mozgásszervi problémák is előfordulhatnak. Bár az hozzátartozik az igazsághoz, hogy a menedzser/irodai életmód nem csak a stressz szempontjából veszélyes - a kiegyensúlyozatlan táplálkozás, a dohányzás, a mozgásszegény életmód és a folyamatos ülőhelyzet szintén hozzájárul az egészségügyi panaszok kialakulásához.
Legjobban: