Mi az a pitvarfibrilláció?
A pitvarfibrilláció a szívritmuszavarok egyik formája. A betegség akkor jelentkezik, amikor a szív már nem képes többé fenntartani a normális ritmusát. Az erős és rendszeres izomösszehúzódások helyett gyors és szabálytalan elektromos ingerek keletkeznek, melyek a szív felső részének remegését, az úgynevezett pitvari fibrillációt okozzák. A gyors és szabálytalan szívverés a szív pitvarában lévő vér pangásához és vérrög képződéséhez vezethet, amely súlyos szövődményeket okozhat.
A pitvarfibrilláció tünetei és veszélyei
Dr. Bernard J Gersh a szív-érrendszeri betegségek specialistája szerint: "A pitvarfibrilláció egyike a 21. században egyre terjedő, három fő szív-érrendszeri járványnak.” Számos korcsoportot veszélyeztet a pitvarfibrilláció kialakulása, a kórállapot mégis az idősebb korosztályt érinti a leggyakrabban. 40 éves kor után a pitvarfibrilláció kockázata megemelkedik. Későbbi életkorban minden tizedik ember érintett lehet ebben a kórban, és ez a kockázat a társbetegségek kialakulásával (magas vérnyomás betegség, cukorbetegség stb.) csak növekszik.
A pitvari remegés (pitvarfibrilláció) kialakulásának az esetek jelentős részében markáns klinikai tünetei nincsenek, és betegenként eltérőek is lehetnek a panaszok. Pitvarfibrillációra figyelmeztető jelek: intenzívebb, szabálytalan szívdobogás-érzés, szédülés, stroke kialakulásának, mint a nem pitvarfibrillálóknak, amely azért érdemel különös figyelmet, mivel a pitvarfibrillációval kapcsolatos stroke általában súlyosabb kimenetelű, és nagyobb valószínűséggel eredményez rokkantságot vagy halált.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ne végződjön stroke-kal a pitvarfibrilláció
A pitvarfibrillációval kapcsolatos stroke megelőzésére vonatkozó terápia főként a véralvadásgátlókra − vérhígítókra − fekteti a hangsúlyt. A vérhígítók gátolják a véralvadást a szervezetben, ezáltal jelentősen csökkentik az esélyét annak, hogy a szívben vérrög alakuljon ki, amely aztán leszakadva a véráramban egészen az agyi erekig jutva embóliaként stroke-ot okozhat.
Több mint fél évszázadig csak egyetlen antikoaguláns kezelési lehetőség állt rendelkezésre a stroke megelőzésére a pitvarfibrilláló betegek számára az ún. K-vitamin antagonisták (KVA) formájában. Ez a kezelés hatásosan csökkentette a stroke kockázatát, azonban ennek a hagyományos véralvadásgátló kezelésnek a valós klinikai gyakorlatban észlelt hatékonyságát szigorú követelmények és megszorítások nyomasztóan hosszú listája korlátozza: például a kezelés rendszeres és folyamatos laboratóriumi ellenőrzésére van szükség. Különböző étel-gyógyszer és gyógyszer-gyógyszer közötti kedvezőtlen kölcsönhatások alakulhatnak ki, amik jelentős ingadozásokhoz vezethetnek a kezelés hatékonyságát és biztonságosságát illetően. Ezek az étrendi megszorítások, a rendszeres ellenőrzések és a napi tevékenységek során előforduló korlátozások kedvezőtlenül befolyásolhatják a beteg életminőségét a KVA kezelés alatt.
Felismerve azt a terápiás klinikai igényt, amely a kezelés nagyobb biztonságosságára és kényelmére irányult, hat évvel ezelőtt új orális antikoagulánst −úgynevezett NOAC készítményeket (Novel Oral Anticoagulant, NOAC) – hoztak forgalomba, amelyek új kezelési lehetőséget biztosítanak a pitvarfibrillációban szenvedő betegek számára.
A NOAC-ok egyik legnagyobb előnye az a tény, hogy állandó adagban szedhetők, folyamatos laboratóriumi ellenőrzés nélkül kiszámítható és reprodukálható véralvadásgátló hatást biztosítanak a gyógyszer−gyógyszer kölcsönhatások alacsony valószínűsége és a gyógyszer−étel kölcsönhatások hiánya mellett. Ezen gyógyszerek összesített haszon-kockázat profilja előnyösebb a K-vitamin antagonistákhoz képest. Ez az új fejlesztés „egy gyökeres átalakulás, amely a pitvarfibrilláló betegek stroke megelőzésének egy teljesen új dimenzióját nyitja meg” − mondta Dr. Gregory Lip, a Birminghami Egyetem (Egyesült Királyság) Szív-érrendszeri Tudományok Központjának kardiológusa.
