A mélyvénás trombózis okának kivizsgálása igen fontos, mivel így lehet megelőzni vagy legalább minimálisra csökkenteni egy újabb trombózis kialakulásának lehetőségét. Bár nem minden esetben derül ki, hogy vajon mi is váltotta ki a fokozott vérrögképződést, minél alaposabb a kivizsgálás, annál nagyobb az esélye, hogy fény derüljön a mögöttes okokra. Kiváltó tényező lehet például jó- vagy rosszindulatú daganat jelenléte, genetikai hajlam (trombofília), illetve bizonyos betegségek, mint a pitvarfibrilláció , a diabétesz, a gyulladásos bélbetegségek, egyes vesebetegségek, egy régebbi trombózis, esetleg egy rossz véralvadásgátló terápia.
„Véleményem szerint érdemes lenne kivizsgáltatni szűrővizsgálat formájában azokat a 15 év körüli fiatalokat, akik versenysportokban jeleskednek, mert így trombofília esetén még időben el lehetne tanácsolni őket a versenysportoktól. Ezáltal elkerülhető lenne a pálya szélén hirtelen életüket vesztő, többnyire tüdőembóliában elhunyt fiatalok tragédiája, hiszen egy versenysport világszínvonalú űzéséhez nem 100 százalékos, hanem legalább 300 százalékos egészség szükségeltetik. A sportvezetőknek sem mindegy, ha sok millió forintot költve a sportolóra hirtelen minden pénzük elvész egy ilyen tragédiával” – mutatott rá prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.
Lássuk tehát, melyek a legfontosabb vizsgálatok trombózis után!
Laborvizsgálatok, genetikai szűrés
Mélyvénás trombózis után elengedhetetlen az alapos vérvizsgálat, amelynek során fény derülhet többek között a genetikailag fokozott trombózishajlamra. Ilyen például az V-ös faktor Leiden-mutációja, az MTHFR mutáció, a protein S/C alacsony szintje vagy a kevés antithrombinmennyiség. Ezen kívül fény derülhet olyan állapotokra is, mint az antifoszfolipid szindróma vagy a lupus antikoaguláns, továbbá meghatározzák többek között a D-dimer vérszintjét, az INR szintjét, a protrombin időt, valamint a homocisztein szintjét is.
Ultrahang
Duplex ultrahangvizsgálattal szemügyre lehet venni a felületi és a mélyen fekvő vénák állapotát, keringésüket, a vénabillentyűket, és az esetleges szűkületet, rögöket is. Az eljárás teljesen fájdalommentes és semmilyen káros hatással nem jár. Igen fontos vizsgálat trombózisgyanú esetén, valamint trombózis után, nyomonkövetés céljából is.
Nőgyógyászati vizsgálat
Vannak nőgyógyászati állapotok, amelyek megnövelik a vérrögök képződésének esélyét. Ilyen például a mióma , ez a jóindulatú daganat ugyanis gyakran okoz trombózist, mivel akadályozza a medencében a véráramlás normál útját.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Gasztroenterológiai vizsgálat
Érdemes a beteget a bélrendszer gyulladásos betegségei irányában (fekélyes vastagbélgyulladás, Crohn-betegség, stb.) is kivizsgálni, mert ezek is fokozzák a trombózis kockázatát.
Onkológiai vizsgálat
A rosszindulatú daganatok gyakran alattomosan alakulnak ki, így csak akkor mutatnak komoly tüneteket, amikor már súlyos károkat, esetleg áttéteket okoztak a szervezetben. Előfordulhat, hogy éppen a mélyvénás trombózis hívja fel a figyelmet a rendellenes sejtek megjelenésére, mivel egyes daganatos sejtsorok anélkül aktiválják a fibrinképződést, hogy a többi alvadási tényezőre szükség lenne. Statisztikák szerint leukémia, agydaganat, petefészekrák, valamint gyomor-, vastagbél- és végbéldaganat esetén alakul ki leggyakrabban mélyvénás trombózis.
Ez is érdekelhet
Kardiológiai vizsgálat
Trombózis után érdemes alapos kardiológiai vizsgálaton is részt venni, mivel a szív működésének problémái is okozhatnak fokozott trombóziskészséget. Ez megnyilvánulhat artériás (például szívinfarktus, stroke ) és vénás trombózisban is (például DVT, sinus trombózis). Fontos tudni, hogy olyan állapotok, mint a pitvarfibrilláció, könnyen vezethetnek mélyvénás trombózishoz, ezért DVT után célszerű ebben az irányban is vizsgálni a beteget.
