Az már közismert, hogy a COVID-19 hosszú távon is leginkább légzőrendszeri és szív-érrendszeri panaszokat okozhat, bár valójában bármilyen szervrendszert érinthet. Dr. Ferenczy Péter, a KardioKözpont kardiológusa most azokra a kardiológiai tünetekre hívta fel a figyelmet, amelyeket ajánlatos kivizsgáltatni.
Hogyan károsíthatja a koronavírus a szív-érrendszert?
A koronavírus-fertőzés okozta panaszokat ma már időbeliség szerint is el lehet különíteni: a tünetek jelentkezhetnek közvetlenül a fertőzés közben, a fertőzés után (negatív PCR teszt mellett) az úgynevezett post-Covid tünetegyüttesként, vagy akár hónapokkal később, amit hosszú Covid szindrómaként is emlegetnek. Mindhárom szakaszban igen gyakran kardiológiai problémák jelentkeznek, amelyek jellemzően nem életveszélyesek az akut fázis lezajlása után, de jelentősen befolyásolják a páciensek életminőségét, és lassan javulnak.
Annak, hogy a szív-érrendszer károsodik, több oka is lehet a koronavírus fertőzéssel összefüggésben:
- Oxigénhiány: sokan tapasztalhatták az első hullámok idején, hogy a súlyosabb fertőzések oxigénhiánnyal járnak – ez volt a kórházi ellátások egyik fő oka is. Ez a probléma még enyhébb formában is arra kényszeríti a szívet, hogy erősebben dolgozzon, ami veszélyes lehet a már korábban is szívbeteg személyeknél, hosszú távon pedig mindenkinél károsíthatja a szív szöveteit.
- Miocarditis (szívizom-gyulladás): a Covid elsődlegesen a tüdőt támadja, bár ahhoz is hozzájárulhat, hogy a szervezet túlzott immunválaszt produkáljon, ami fokozza a gyulladást szerte a testben. Ha pedig a szívizomban jelentkezik gyulladás, akkor romlik a szív pumpafunkciója és az elektromos jelek továbbításának képessége is. Súlyosabb formában ez a probléma szívritmuszavarhoz, szívelégtelenséghez is vezethet.
- Citokin-vihar: ez a sokat emlegetett kifejezés arra vonatkozik, hogy a vírus elleni védekezés részeként az szervezet felszabadíthat egy citokin nevű anyagot (ez a sejtek által termelt gyulladásos mediátorok összefoglaló neve), ami segíti a sejtek kommunikációját és a vírus elleni harcát. Ha azonban ez reakció eltúlzott, az arra érzékeny személyeknél erős gyulladás alakulhat ki és olyan egészséges szövetek és szervek is károsodhatnak, mint a vese, a máj és a szív.
Jellemző poszt- és long-COVID tünetek
A koronavírus fertőzés akut szakasza után is fennmaradhat, illetve újonnan jelentkezhet néhány olyan tünet, amelyet ajánlatos kivizsgáltatni a különböző szakterületek bevonásával.
Tünetek, amelyekkel kardiológushoz kell fordulni:
- légszomj,
- csökkent terhelhetőség,
- kimerültség,
- mellkasi fájdalom,
- szívdobogás-érzés,
- zavartság, szédülés.
Tünetek, amelyekkel neurológushoz kell fordulni:
- agyköd,
- zsibbadás vagy bizsergés a végtagokban,
- a szaglással és ízleléssel kapcsolatos problémák.
Tünet, amellyel szomnológushoz kell fordulni:
- alvászavarok, álmatlanság.
Az enyhébb tünetek okát is vizsgálni kell
"Bizonyos tanulmányok szerint azoknál, akiknél korábban is jelen volt valamilyen szív-érrendszeri betegség, könnyebben kialakulhatnak ilyen panaszok a Covid után, de az is megfigyelhető, hogy a fiatalabb, egészséges páciensek is küzdenek a koronavírus ilyen jellegű következményeivel. Vagyis bár ismerünk bizonyos rizikófaktorokat, nem mondhatjuk, hogy vannak e tekintetben biztosan védett személyek" – hangsúlyozza dr. Ferenczy Péter, a KardioKözpont kardiológusa. Hozzátette: mindazoknak, akik átestek a koronavírus fertőzésen és még hetek, hónapok múlva is tüneteket tapasztalnak – és ezek lehetnek enyhék is -, ajánlott részt venni egy Covid utáni kiterjesztett kardiológiai vizsgálaton. Így ki lehet zárni a súlyosabb következményeket, illetve, ha szervi problémát fedezünk fel, idejében megkezdődhet a kezelés.
