A szívizomgyulladás egy viszonylag ritka betegség, de a koronavírus-fertőzés esetleges szövődményeként egyre többet hallani róla. Dr. Ferenczy Péter , a KardioKözpont kardiológusa, diabetológus nemcsak a betegség lehetséges tüneteire, de a diagnosztizálás és kezelés jelentőségére is felhívta a figyelmet.
A szívizomgyulladás bármely korosztályt érintheti
A szívizomgyulladás nem gyakori betegség, 2017-ben például világszerte 3,1 millió esetet diagnosztizáltak a Lancet című szakmai kiadvány szerint. Aktualitását mégis az adja, hogy a COVID-19 egyik szövődményeként egyre többen találkoznak vele.
A megnevezés magáért beszél: a szív izmainak gyulladásáról van szó, aminek következtében gyengülhet és megnagyobbodhat a szív, hegszövetek keletkezhetnek, és egyre nehezebbé válhat a vér keringetése. Ám míg a szív-érrendszeri betegségeket általában az idősebbeket érintő problémának tekintjük, a szívizomgyulladás bárkinél kialakulhat, még gyerekeknél is. Sőt, valójában nagyon gyakran a fiatal, egészséges, atletikus típusú személyek a veszélyeztetettek, a férfiak kétszer nagyobb eséllyel, mint a nők.
A tünetek sokszor a vírusfertőzésnek tulajdoníthatók
A szívizomgyulladás elsődlegesen vírusfertőzések - így például a COVID-19 - következményeként alakulhat ki. Maga a gyulladás már az akut szakaszban megjelenhet, de jóval a fertőzés levonulta után is fennmaradhat. Bakteriális és más jellegű fertőzések, valamint daganatos betegségek is vezethetnek szívizomgyulladáshoz, ahogyan bizonyos mérgezéseknek is lehet ez a következménye. Jóval ritkábban autoimmun betegségek is gyulladáshoz vezethetnek, ami sokkal gyorsabban romló állapotot eredményezhet, de korán felismerve jól kezelhető.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A nagy kihívást az jelentheti, hogy a szívizomgyulladás jellemzően nem jár specifikus tünetekkel, vagy akár semmiféle panaszt nem okoz. Ha mégis felmerülnek tünetek, azok sokszor magának a vírusfertőzésnek is betudhatók, vagy éppen más szívbetegségre engednek következtetni. Mutatjuk, mely panaszokkal kell mindenképpen orvoshoz fordulni:
- influenzaszerű kimerültség,
- erős szívdobogás-érzés,
- szívritmuszavarra utaló érzés,
- légszomj mozgás közben,
- légzési nehézség fekvés közben,
- mellkasi fájdalom, mellkasi nyomás, ami testszerte is kiterjedhet,
- ödémák megjelenése,
- ízületi fájdalom,
- zavartság, ájulás.
Ezért fontos a diagnózis
"A szívizomgyulladás diagnózisának felállításában is fontos a kikérdezés, hiszen ha tudjuk, hogy a közelmúltban fertőzésen esett át a páciens, már gondolhatunk erre a betegségre is" - hangsúlyozza dr. Ferenczy Péter.
A szakember arról is beszélt, hogy ezek után szükség lehet EKG-ra, szívultrahangra, esetleg mellkasröntgenre, ritkán akár MRI-re is a pontos diagnózishoz. Bár a betegek nagy része gyógyulás után teljes életet élhet, mégis fontos lehet a szív munkájának megtámogatása gyógyszerekkel és a felépülésig tartó kíméletes életmóddal - aktívan sportolni még tünetmentes esetben sem ajánlott a gyógyulás időtartama alatt -, hogy elkerülhetőek legyenek az esetleges szövődmények. Ezek kialakulását több tényező is befolyásolhatja, mint például az, hogy mi okozta a szívizomgyulladást, az általános egészségi állapot és az esetleg már meglévő betegségek.
Legtöbbször a teljes gyógyulással lehet számolni, de különösen kezeletlen esetben kialakulhatnak szívelégtelenségre utaló tünetek, pericarditis (szívburokgyulladás) és kardiomiopátia (a szívizom elvékonyodása), mely a szív pumpafunkciójának csökkenéséhez és akár szívelégtelenséghez vezet, szélsőséges esetben hirtelen szívhalált is okozhat. Előrehaladott esetben a kezeléshez ritkán szívátültetésre is szükség lehet.
Ez is érdekelhet
A diagnosztizálás és kezelés mellett pedig nem lehet eléggé hangsúlyozni az egészséges életmód, a rendszeres mozgás pozitív hatását a szívműködésre. Ami a mozgást illeti: egy vírusfertőzés utáni szívizom-érintettség (vagy annak gyanúja) esetén lehetőleg előzetes kardiológiai állapotfelmérés után kezdjünk el (újra) sportolni.
Legjobban: