A jelenleg elfogadott irányelvek szerint a 120/80 Hgmm és az alatti értékek tekinthetők normál vérnyomásnak. Enyhén emelkedett vérnyomásról van szó, ha az első (szisztolés) érték 120-129 Hgmm, míg a második (diasztolés) érték 80-84 Hgmm között van, de minden esetben 140/90 Hgmm alatt marad. Ha pedig többszöri mérés alkalmával is 140/90 Hgmm vagy ennél magasabb vérnyomásértékeket rögzítünk, az magas vérnyomást jelez. Ilyen esetben mindenképpen orvoshoz kell fordulni további vizsgálatok és a súlyos szövődmények – például szívinfarktus, stroke, szívelégtelenség – megelőzése érdekében – foglalta össze dr. Petróczy Natália, a KardioKözpont belgyógyásza, magasvérnyomás-specialista.
Nem mindig reális a 120/80-as célérték
Arról a kérdésről, hogy mennyi a kívánatos vérnyomásérték, folyamatosan egyeztetnek a kardiológusok és más szakorvosok. Jelenleg a legelfogadottabb álláspont szerint elsődleges cél a 140/90 Hgmm alatti érték elérése, de ez változhat a beteg egyéni állapotának, tűrőképességének függvényében. Egy idősebb, más alapbetegségekkel is rendelkező, elhízással küzdő betegnél például nem lenne reális a 120/80 Hgmm célérték, de megvalósítható célnak tekinthető, hogy sikerüljön 140/90 alatt maradni. Vagyis a keret adott, de a terápiát mindig az adott betegre kell szabni. A legújabb szakmai állásfoglalások a rugalmas módszert tartják legjobbnak a terápiában. Ennek megtervezésében és kivitelezésében a 24 órás vérnyomásmérés is nagy segítséget jelent.
Petróczy doktornő szerint ugyanakkor szem előtt kell tartani, hogy nem csak a kiugróan magas értékek igényelhetnek kezelést, ugyanis van néhány olyan állapot, amikor a kis mértékben emelkedett értékeket is érdemes csökkenteni. Ilyen például:
- ha szív-, ér- vagy agyi szövődmény is fennáll a magas vérnyomás következtében;
- a cukorbetegség;
- a vesekárosodás;
- nőknél a menopauza utáni időszak;
- az örökletes magas vérnyomás és annak szövődményei.
Mi a kezelés célja?
A magas vérnyomás gyógyszeres kezelésének legfőbb célja, hogy úgy csökkentse az értékeket, hogy a lehető legkevésbé befolyásolja a mindennapi tevékenységet és a lehető legkevesebb mellékhatást okozza. Mivel a sürgősségi állapotoktól eltekintve a drasztikus vérnyomáscsökkentő módszerek kerülendők, ezért az esetek többségében kis dózisú szerekkel, lehetőség szerint egy gyógyszerrel indul a kezelés, miután az életmódbeli változtatások esetleg nem voltak elégségesek.
A gyógyszerek kombinálása a kontrollokon mért értékek, vizsgálatok és a beteg személyes tapasztalatai alapján merülhet fel, egy-egy újabb szer hozzáadásával. Ilyenkor figyelembe kell venni a gyógyszerek egymásra gyakorolt hatását, és együttes szedésük esetén pontosan kell beállítani minden egyes szer dózisát.
„A magas vérnyomás kezelésében éppen a folyamat időtartama és bonyolultsága miatt nagyon fontos az orvos-beteg együttműködés. Olyan jelentéktelennek vélt dolgok is befolyásolhatják az eredményt, mint a gyógyszerek bevételének időpontja. Éppen ezért kell ilyen részletekbe menően kidolgoznunk a kezelést. Az érintetteknek azzal is tisztában kell lenniük, hogy az életmódjuk döntően befolyásolja állapotukat, ezért fontos betartaniuk az egészséget életmód szabályait még gyógyszerszedés mellett is” – hangsúlyozza dr. Petróczy Natália.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
A kezelés célja nem csupán a vérnyomás beállítása, de a már kialakult szövődmények kezelése, illetve a kialakulásuk megakadályozása. Ezért a kontrollok során nemcsak a vérnyomást mérik meg újra és újra, de rendszeresen szükség van laborvizsgálatokra, a szív- érrendszeri betegségek rizikófaktorainak ellenőrzésére és az életmód felülvizsgálatára is. Az alapállapottól és a kezelés beállításának fázisától függően évente 2-4 felülvizsgálatra lehet szükség, súlyosabb esetben akár havonta is hasznos lehet az ellenőrzés.
Legjobban: