Ezért kelhetsz fáradtan, még ha eleget is alszol

Életünk negyedét-harmadát alvással töltjük, mára pedig azt is tudjuk, hogy az éjszakai pihenés egyáltalán nem egy passzív állapot. Mi több, egy igen változatos folyamat, amelynek sokszínűsége nagyban meghatározza, mennyire kipihenten ébredünk másnap reggel.

Érdekesség, hogy létfontosságú szerepe dacára az alvás pontos funkcióját ma sem ismeri teljes egészében a tudomány. Vannak azonban olyan darabok ebben a kirakósban, amik már a helyükre kerültek. Így például kijelenthető, hogy az alvás támogatja a szervezet kiegyensúlyozott energiaháztartását, lehetővé téve, hogy feltöltődjünk az egész napos hajtás után. Hasonlóképpen kiváló táptalajt biztosít az öngyógyító folyamatokhoz – részben ez is a magyarázat arra, hogy betegen miért érezzük úgy, hogy több alvásra van szükségünk, mint máskor. Végezetül mindenképpen említést érdemel, hogy az agyunk is kihasználja az éjszakai nyugalmat arra, hogy rendszerezze és megszilárdítsa az újonnan tanult információkat, emlékeket, éppen úgy, ahogy egy könyvtáros is rendet tesz a nap végén a polcokon, miután az olvasók elmentek.

reggeli ébredés, fiatal nő az ágyban, fáradtság
Az elegendő alvásidő még nem garancia arra, hogy kipihenten ébredünk reggel. Fotó: Getty Images

E folyamatok ugyanakkor nem azonnal indulnak be, ahogy behunyjuk a szemünket az ágyban fekve, de még csak nem is zajlanak egész éjjel. Valójában ugyanis az alvásunk többféle szakaszra bontható, a különböző szakaszok pedig más-más jellemzőkkel és jelentőséggel bírnak.

Az alvás fázisai

Alvásunkat egy önmagát ismétlő állapotváltozásként érdemes elképzelni. Egy-egy ciklus körülbelül 90-110 percig tart, éjszakánként pedig négy-öt alkalommal is megismétlődik. De hogyan is áll ez össze a gyakorlatban? Nos, kezdjünk az elején. Álomba merülve az ébrenlét állapotából először a felületes alvás fázisába érkezünk. Ez egy rövid átmeneti szakasz, amely során a vázizmok tónusa és a légzésünk ritmusa sem tér el még jelentősen az éber állapottól. Zavartalan környezetben aztán néhány perc is elég, hogy agyhullámaink aktivitása átalakuljon és belépjünk egy mélyebb alvási fázisba, amikor a pulzusunk és a testhőmérsékletünk is csökkenni kezd. Ez a második fázis fontos szerepet játszik az emlékek megszilárdulásában. Alvásunk közel fele ebben a szakaszban zajlik – az első ciklusban a második fázis hossza mintegy 25 perc, majd a reggel közeledtével egyre növekszik.

Ezután következik az igazi mélyalvás fázisa. Ilyenkor a legnehezebb felkelteni az alvó személyt: vannak, akiket 100 decibeles zajhatás – például egy fűnyíró zaja – sem ébreszt fel. Ha viszont mégis sikerül felriasztani a mélyen alvó embert, akkor akár 30-60 percig is nagyon zavartnak, dekoncentráltnak érezheti magát, amit orvosi kifejezéssel alvási inerciának nevezünk. A mélyalvás ugyancsak rendkívül értékes alvásfázis, mivel a szervezet ebben végzi legintenzívebben a károsodott szövetek javítását, ekkor épülnek a csontok és izmok, illetve ez a szakasz az immunrendszert is erősíti. Teljes éjszakai alvásunk mintegy negyedét teszi ki, hozzátéve, hogy ciklusról ciklusra egyre csökken az időtartama, akárcsak a kor előrehaladtával.

Már megint itt a forgolódás fél éjszaka az ágyban? Karikás szemek reggel a tükörben? A pihentető alvás nemcsak a hangulatunkra, de akár az egészségünkre, a szervezet immunitására is hatással van. Mutatjuk, hogyan aludj jól!

A mélyalvás után, az elalvást követően nagyjából másfél óra elteltével kezdődik az első úgynevezett REM-fázis. A betűszó az angol rapid eye movement, azaz gyors szemmozgás kifejezésből ered. A REM-fázis egy igen intenzív állapot, amikor az agy elektroenkefalográfiával (EEG) mérhető aktivitásmintázata egészen hasonló ahhoz, mint amit ébren lehet mérni. Nagy különbség azonban, hogy az izmok teljesen lebénulnak, tónusukat vesztik, kivéve a szemizmokat és a rekeszizmot. Légzésünk hektikussá, szabálytalanabbá válik, szemeink pedig gyors oldalirányú mozgást végeznek. A REM-fázis közel sem annyira pihentető, mint a mélyalvás, viszont ilyenkor látunk álmokat. Az agy nagyon aktív, amit jól mutat, hogy anyagcseréje mintegy 20 százalékkal megugrik ebben a szakaszban. A REM-fázis hossza az első ciklusban még csupán 10 perc körüli, később viszont egészen egy órára nyúlhat. Összességében éjszakai pihenésünk negyedét töltjük el így.

Ezért fontosak az alvásfázisok

Említettük, hogy az egyes alvásfázisoknak más és más a funkciója, de mindegyik szükséges ahhoz, hogy testünk és elménk fejlődni tudjon és ép maradjon. Ha bármi okból az alvásciklusok zavart szenvednek, az a gondolkodásunkra, hangulatunkra és a fizikai egészségünkre egyaránt negatív hatást gyakorol. Alvási apnoé esetén például jellemző, hogy nem alakulnak ki szabályos ciklusok, mert az érintetteket – még ha nem is emlékeznek rá reggel – folyamatos mikroébredések gyötrik, így nem jutnak el kellő arányban a mélyalvásig. Álmatlanság esetén pedig nemcsak az alvásidő rövidül, de az alvás egészséges szerkezete is sérül. Az alvászavarok mellett hasonló gondokat okozhatnak a rossz alvási szokások, az alkoholfogyasztás vagy éppen a stressz is. Sőt, időskorban szintén nem ritka, hogy csökken az alvásmennyiség és romlik az alvásminőség.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

Nyilván arra nincs lehetőségünk, hogy tudatosan megtervezzük és irányítsuk az alvásciklusainkat. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ne tehetnénk semmit a kielégítő éjszakai pihenés elérése érdekében. A leglényegesebb az alváshigiéné, beleértve környezetünket és alváshoz fűződő szokásainkat. Ilyen módon fontos tehát, hogy mindennap ugyanabban az időpontban feküdjünk le és keljünk fel, hogy kerüljük az alvást megelőző időszakban az alkoholfogyasztást, a hálószobából pedig zárjunk ki minden zajt és fényt, amely megzavarhatna álmunkban. Fordítsunk figyelmet arra is, hogy az ágyunk kellően kényelmes legyen, kezdve a matractól a párnán át az ágyneműhuzatig. Ha pedig azt vesszük észre, hogy napközben nagyon fáradtak vagyunk, vagy valamilyen más tünet okán gyanakszunk alvási apnoéra, akkor mindenképpen érdemes orvossal konzultálni.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +6 °C
Minimum: +2 °C

Erősen felhős vagy borult, helyenként párás időre számíthatunk, legfeljebb néhol lehet szitálás, gyenge eső. Késő délután, estefelé nyugat, északnyugat felől elkezd határozottabban szakadozni a felhőzet. Az északira, északnyugatira forduló szél az Észak-Dunántúlon helyenként megélénkül, másutt gyenge vagy mérsékelt marad a légmozgás. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 2 és 7 fok között valószínű. Késő este -1, +4 fok között alakul a hőmérséklet. Ami az orvosmeteorológiai helyzetet illeti, jelentős fronthatás nem valószínű.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra