A hüvelygombával kapcsolatban még most is sok tévhit kering: az egyik ilyen, hogy a megbetegedést nyilvános toalettekben vagy a szexuális úton lehet elkapni. Azonban a hüvelygomba közvetítői jellemzően nem különböző tárgyak, eszközök vagy szexuális partnerek. Nagyon ritkán valóban előfordulhat, hogy a hüvelygombával férfiak is megfertőződhetnek – elsősorban a Candida albicans nevű gombafajjal – de ez elsősorban akkor fordul elő, ha az érintettnek valamilyen okból legyengül az immunrendszere, antibiotikumot szed, cukorbeteg vagy például fitymaszűkülete van. Azonban annak az esélye, hogy egy férfi a fertőzést továbbadja a partnerének, valóban elenyészőnek számít.
A fertőzés kialakulásának okai és tünetei
Akárcsak a bakteriális vaginózisnál, a hüvelygomba kiváltó okát is a nő saját szervezetében kell keresni. A betegséget okozó, Candida törzsbe tartozó gombák ugyanis az egészséges hüvelyflóra természetes részei, fertőzést pedig csak akkor idéznek elő, ha valamilyen okból kóros szaporodásnak indulnak. Az orvosi nevén vaginális candidiasisnak nevezett kórkép általában könnyen beazonosítható: leggyakoribb tünete a szagtalan, sűrű, túrószerű darabos folyás, amely általában fehér – vagy sárgás – színű. Jellemző kísérőtünet lehet továbbá a szeméremtájékon jelentkező erős, hüvelyi viszketés, valamint az égő fájdalom.
Elsődleges cél a megelőzés
A hüvelygomba elleni legjobb védekezés a hüvelyflóra egészségének fenntartása, illetve mielőbbi visszaszerzése. Érdemes tudni azt is, hogy könnyen felborulhat például antibiotikumkezelés következtében – hiszen a gyógyszerek nem csak a kórokozók, hanem a jótékony baktériumok számát is alaposan megtizedelhetik –, valamint szintén hajlamosító tényező lehet az immunrendszer általános gyengülése, a méhen belüli fogamzásgátlók, a változókorban sérülékenyebbé váló hüvelyhám, valamint bizonyos életmódbeli szokások is.
Ilyen például a nem megfelelő tisztálkodás: az sem kedvező, ha túl ritkán alkalmazzuk – különösen menstruáció idején –, azonban az is hüvelygombát válthat ki, ha túlzásba visszük. Az erősen lúgos mosakodószerek könnyen károsíthatják a hüvelyflórát, amelyet a felesleges hüvelyöblítéssel még tovább veszélyeztethetünk. Érdemes kerülni továbbá az irritációt kiváltó illatosított betéteket, tamponokat, toalettpapírokat és nedves törlőkendőket is. Fontos, hogy a strandolás vagy uszodahasználat után, a gombák számára kedvező környezetet biztosító nedves fürdőruhát azonnal szárazra cseréljük, valamint a fehérneműk esetében válasszuk a kényelmes, jól szellőző darabokat a szűk, műszálás, tanga fazonúak helyett. Ha a fertőzés mégis kialakul, fontos minél gyorsabban elkezdeni a kezelést.
Kétlépcsős kezelés
A hüvelygomba helyi kezeléssel általában jól gyógyítható. Az erre alkalmas kúpok, hüvelytabletták, hüvelykapszulák és kenőcsök egy része a gyógyszertárakban vény nélkül is elérhető. Ezek a készítmények az esetek nagy százalékában gyorsan és hatékonyan képesek gátolni a gombák szaporodását és csökkenteni a sokszor kínzó tüneteket.
Minden gombaellenes kezelést követően törekedni kell a hüvelyflóra helyreállítására is olyan, helyileg alkalmazható készítményekkel amelyek támogatják a természetes, kórokozóknak ellenálló Lactobacillus-flóra növekedését.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
