A menstruációs zavar nem ritka jelenség, de mindenképp érdemes nőgyógyászhoz fordulni, ha a ciklus 21 napnál rövidebb, vagy éppen 35 napnál hosszabb. Az erőteljes vérzés, fájdalmas menstruáció, illetve a menstruáció kimaradása is utalhat cikluszavarra, de bizonyos esetekben akár valamilyen más betegségre is.
A cikluszavar több formában is jelentkezhet:
- A menzesz rendszertelen. A ciklus hossza és a vérzés mennyisége változhat, de rendszertelennek számít, ha a menstruációs időszakok váratlanul kimaradnak, sűrűsödnek, vagy a ciklus hossza meghaladja a 35 vagy 40 napot.
- A vérzés elmarad. Ha a menstruáció hónapokig elmarad, lehet, hogy amenorrheáról van szó. Ennek különféle okai lehetnek, beleértve a terhességet, a súlyos stresszt vagy hormonális rendellenességeket, esetleg a korai petefészek-kimerülést.
- A menstruáció túl sokáig vagy túl rövid ideig tart. A rendszeresen túl hosszú vagy rövid menstruációs időszakok is jelezhetik a hormonális egyensúly zavarát vagy más egészségügyi problémát.
- Nagyon fájdalmas. Ha a menstruációs vérzés rendkívül erős vagy komoly fájdalommal jár, annak oka lehet endometriózis vagy egyéb egészségügyi probléma is.
- A PMS-tünetek súlyosbodnak. A premenstruációs szindróma (PMS) tünetei általában a menstruáció előtt néhány nappal kezdődnek, de ha ezek a tünetek rendkívül súlyosak vagy hosszan tartóak, érdemes utánajárni az okainak.
- A menstruációs vér mennyisége rendellenes.
Polimenorrhea: a vérzés ugyan szabályos időközönként jelentkezik, de a ciklusok közötti idő kevesebb, mint 21 nap. Oka: az ovulációt megelőző és azt követő fázis lerövidülése. Gyakran jár együtt a peteérés hiányával.
Oligomenorrhea: a vérzés szabályos időközökben, de 35 napnál hosszabb időszakonként jelentkezik. A vérzés rendszerint kevés. Oka: általában hipotalamikus zavar, de kiválthatja policisztás petefészek szindróma (PCOS), a mellékvese működési zavara, elhízás, kóros soványság. A leggyakoribb okai azonban a pszichés hatások.
Mi állhat a cikluszavar hátterében?
A háttérben állhat hormonzavar, valamilyen gyulladás, de jó- vagy rosszindulatú daganat is okozhatja. A hosszan tartó vagy súlyos stressz ugyancsak hatással lehet a hormonális rendszerre, befolyásolva a menstruációs ciklust, de veszélyes lehet a ciklusra a túlzott testmozgás vagy a drasztikus diéta is. Egyre gyakoribb ok a policisztás ovárium szindróma (PCOS). A betegség úgy alakul ki, hogy a petefészkeken egy vastag, kéregszerű bevonat keletkezik, ami megakadályozza az érett petesejtek kilökődését, megérését. A meg nem repedt tüszők maradványaiból alakulnak ki a folyadékkal teli ciszták. A cikluszavar hátterében akár endometriózis is állhat. Ebben az esetben a méhnyálkahártya sejtjei (a méh nyálkahártyáját hívjuk endometriumnak) nem a méhben, hanem valahol máshol, a méh üregén kívül jelennek meg.
A cikluszavart nagy gyakorisággal a prolaktin emelkedett szintje okozza. Ez a hormon kis mennyiségben mindig jelen van a szervezetünkben, terhesség és szoptatás idején pedig fokozódik a termelődése, mert fontos szerepe van a korai terhesség megtartásában, valamint szülés után a tejelválasztás megindításában és fenntartásában. Emiatt nevezik anyasági hormonnak is, ugyanakkor, ha a terhesség és szoptatás időszakán kívül is magas a szintje a szervezetünkben (ha a vérplazmából kimutatható értéke 25 mikrogramm/liter felett van), akkor éppen a gyermekáldást, az anyává válást nehezíti meg.
Mit tehetünk?
Ha észleljük magunkon a tünetek bármelyikét, azonnal keressük fel a nőgyógyászunkat, aki a megfelelő terápiával beállítja a menstruációt. Emellett kiemelten fontos az egészséges életmód, a jó és pihentető alvás, az egészséges táplálkozás, valamint a megfelelő mennyiségű testmozgás. Ezek mind hozzájárulnak a szervezet, ezzel pedig a női nemi szervek és a hormonok megfelelő működéséhez is. Segíthet, ha lemondunk az alkoholról és a dohányzásról, hiszen ezek a káros szenvedélyek negatívan befolyásolhatják a test működését.