Egy átlagos felnőtt szervezetben 3-4 gramm vas található. Ennek zöme a vörösvértestek alkotóeleme, az úgynevezett hemoglobin részeként kering a véráramban. A hemoglobin egy fehérje, amely megköti a belélegzett oxigént, így azt a vörösvérsejtek el tudják szállítani a test többi sejtjéhez és szövetéhez. A vas tehát fontos feladatot lát el a vérképzésben és a szervezet megfelelő oxigénellátásában. Testünk ezenkívül tartalékokat is képez belőle: a máj, a lép mellett a csontvelő is tárol némi vasat ferritin formájában. Ez utóbbi szintén egy fehérje, amelyhez a raktárvas kötődik.
Amikor a szervezet a vasraktárak készletét mozgósítja, kis mennyiségű ferritin kerül a vérbe. Így aztán a ferritin vérszérumból történő meghatározása lehetőséget biztosít a szervezet vastartalékainak felmérésére, méghozzá a vashiány legkoraibb stádiumában. Az alacsony ferritinszint a kezdetben még tünetmentes vashiányra figyelmeztet, amely kezeletlenül akár vérszegénységgé súlyosbodhat. Ilyenkor extrém fáradtságot, gyengeséget, sápadtságot, légszomjat, szívritmuszavarokat, fejfájást és hajhullást tapasztalhatunk, és a vashiányos anémia a szervezet összeomlásához is vezethet.
A vashiány korai jele
A ferritin jelentősége tehát abban rejlik, hogy már korai, enyhe stádiumban megbízhatóan jelzi, ha nem megfelelő a szervezet vasellátottsága, amikor a többi laborérték még a normál tartományban lehet. A probléma legtöbbször táplálkozási hiányosságokra vezethető vissza, de vasfelszívódási zavar és vérzés okozta vasveszteség egyaránt meghúzódhat a háttérben. A vashiány kezelése vaspótló készítményekkel történik, mindazonáltal több hónapba telhet, mire a szervezet vasraktárai kellően feltöltődnek. Bizonyos esetekben különösen fontos ezért a hiányállapot korai felismerése, hogy megelőzhetőek legyenek annak szövődményei.
Mindenképpen említést érdemel e téren a terhesség. A várandós kismama szervezetének ugyanis nemcsak a saját, hanem a növekvő magzat vérellátását is biztosítania kell. Emiatt várandósság során fokozódik a vashiány kockázata. Megfelelő kezelés nélkül pedig súlyos fokú vashiányos vérszegénység léphet fel, amely a koraszülés és az alacsony születési súly ismert rizikótényezője. A várandósgondozás során ezért nagy figyelmet kell szentelni a kismama vasháztartásának ellenőrzésére, illetve a megfelelő vaspótlásra.
Az egyes laborok referenciatartományai némiképp eltérhetnek egymástól, de általában véve azt mondhatjuk, nőknél a 11 és 307 mikrogramm/liter, férfiaknál a 24 és 336 mikrogramm/liter közötti értékek tekinthetők a ferritin normálértékének. A laborleleten csillaggal jelölik a referenciatartománytól eltérő értékeket. Ezzel együtt a lelet kiértékelése minden esetben orvosi kompetencia.
Szintén központi kérdés a helyes vasellátottság sportolók esetében. Mivel ez az ásványi anyag nélkülözhetetlen szerepet tölt be az oxigénszállításban, hiánya a sportteljesítményt is rendkívül negatívan befolyásolhatja. A ferritinszint rendszeres ellenőrzése lehetőséget nyújt a kezdődő hiányállapot, ezáltal akár a helytelen táplálkozás felismerésére. Ilyen esetekben pedig célzott vaspótlással számottevően javítható a sportoló állóképessége és robbanékonysága.
A szervezet vashiánya is tünet
Fontos hangsúlyozni, hogy maga a vashiány, illetve a vashiányos vérszegénység is tünet, amely egyéb, addig rejtett problémákra irányíthatja rá a figyelmet. E körbe tartoznak például a krónikus vérzések, legyen azok forrása akár gyomorfekély, vastagbélpolip vagy -rák, esetleg a gyulladásos bélbetegségek, mint a fekélyes vastagbélgyulladás vagy Crohn-betegség. Ugyancsak előidézhet vashiányt a felszívódási zavar, amely egyebek mellett cöliákia (lisztérzékenység) és testsúlycsökkentő műtét következménye is lehet. Hiányállapotra utaló laborértékek esetén tehát javasolt annak kiváltó oka után is kutatni, mert így időben fény derülhet a kezelést igénylő betegségekre és az egyéb egészségproblémákra.
