A vas az élő szervezetek számára kiemelt fontosságú ásványi anyag, ami nélkülözhetetlen a legalapvetőbb élettani folyamatokhoz. Az emberi szervezetbe a vasat külső forrásból kell bevinni, ami a tápcsatornából a vékonybél nyálkahártyáján keresztül szívódik fel.
Ha alacsony a vasszint, a szervezet nem tud elegendő vörösvérsejtet termelni, és vashiány, kezelés nélkül pedig vérszegénység alakul ki. Már a vashiány is számos tünetet okozhat, például sápadtságot, fáradtságot, szédülést, fejfájást és légszomjat is. Ilyen esetben érdemes az esetleges vashiányt igazoló vérvizsgálatot elvégezni.
Az eredménytelen vaspótló kezelés hátterében húzódhat:
1. Nem megfelelően szedett vaspótló készítmény
A vaspótlás gyakori mellékhatása lehet a székrekedés, illetve a széklet feketére színeződése, de járhat émelygéssel, hányással is. Sokan épp ezért idő előtt abbahagyják a vaspótló szedését, de az is előfordulhat, hogy alacsonyabb napi dózisban, esetleg nem megfelelően – nem éhgyomorra – veszik be. Ez utóbbi a legtöbb, vas-(II)-sókat tartalmazó vaskészítmény hasznosulásához fontos, vagyis ezek bevétele étkezés előtt vagy után 2 órával javasolt. Éppen ezért, mielőtt vaspótló készítményt kezdünk el szedni, érdemes szakemberrel konzultálnunk, aki segítséget nyújthat a személyre szabott kezelés kiválasztásában. Már csak azért is, mert mind a szükségesnél alacsonyabb dózis, mind a túladagolás újabb bajok forrása lehet. A vastúltöltés hosszú távon cukorbetegséget, szívbetegséget vagy májzsugorodást okozhat.
A napi ajánlott vasbevitel a nemtől és az életkortól is függ. Általánosságban elmondható, hogy a gyermekek és várandósok esetében fokozott a vasszükséglet:
· férfiak és menopauzán átesett nők esetében napi 8 mg,
· menstruáló nők esetén napi 18 mg,
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
· várandósság idején közel napi 30 mg.
Ne feledjük: a vaspótló készítményeket legalább három hónapig ajánlott szedni, ami után laboratóriumi vizsgálat javasolt.
Azt is érdemes figyelembe venni a hatékony vaspótláshoz, hogy a vas felszívódását gátolja a magas rost- és fitáttartalmú ételek (gabonafélék, hüvelyesek, diófélék, korpa), a kávé, a zöld és fekete tea, valamint a kalciumban gazdag tejtermékek fogyasztása. Ezzel szemben segíti a C-vitaminban, fehérjében és folsavban gazdag táplálkozás.
2. Nem vashiány miatt alakul ki a vérszegénység
Bár a vérszegénység (anémia) az esetek túlnyomó részében vashiány következménye, de okozhatja egyéb vérképzési zavar is. Például a B12-vitamin hiányához kapcsolódik a vészes vérszegénység vagy anémia pernicióza, valamint fokozott vörösvérsejt-pusztulás is állhat a hátterében, ezt sarlósejtes vérszegénységnek nevezik. Ezeknek az anémiáknak a kezelése érthető okokból vaspótlással nem megoldható.
Reflux vagy gyomorfekély esetén is gyanakodhatunk vashiányra, ugyanis a problémák kezelésére használatos gyógyszerek akadályozhatják a vasfelszívódást, de a művesekezelésben részesülőknél szintén kialakulhat vashiány. Ezekben az esetekben először az alapbetegséget kell kezelni, mert különben nem szívódik fel a vas.
3. Valamilyen betegség akadályozza a vas hasznosulását
Bizonyos egészségi állapotok, mint például a gyulladásos bélbetegségek vagy a cöliákia akadályozhatják a vas felszívódását, így növelhetik a vashiányos vérszegénység kockázatát. Az ebben szenvedő egyéneknek az alapbetegség gyógyítása után több vasra van szükségük a kiürült vasraktárak feltöltéséhez, ennek érdekében hónapokon keresztül magas vastartalmú gyógyszert kell szedniük, megfelelő orvosi útmutatás mellett.
A menstruáció, a műtétek vagy nagyobb sérülések is csökkenthetik a szervezet vasszintjét, ám a vérveszteség nem mindig ennyire egyértelműen szembetűnő. Előfordulnak rejtett, kis mennyiségű, de folyamatos vérszivárgások, például aranyérhez, gyomorfekélyhez, daganatos megbetegedésekhez köthetően is, sőt akár az orrvérzés is okozhat kifejezetten veszélyes helyzetet.
Ez is érdekelhet
A vaspótlás módja az alapbetegségtől és a vashiány mértékétől függ. Amennyiben csupán csekély a hiány, úgy jól összeállított vegyes táplálkozással is jó eredményeket lehet elérni. Ha viszont ez nem vezet sikerre, vagy ha a hiány jelentős, akkor a vasat gyógyszer formájában célszerű bejuttatni. Szélsőséges esetben előfordulhat az is, hogy kórházi körülmények között, intravénás injekció útján kell vasat juttatni a páciens szervezetébe.
