Sok férfira jellemző a betegségekhez való szélsőséges hozzáállás: vagy kicsiségektől is nagyon szenved, vagy mindent el akar titkolni, esetleg erőn felül elviseli, mindezek mellett lehetőleg azonnal és anélkül akar meggyógyulni, hogy orvoshoz menne. A férfiak nagy része egy munkahelyi baleset vagy más okból bekövetkező sérülésre is azt mondja, „ebcsont beforr”, és csak a legvégső esetben megy be a kórházba vagy az orvoshoz.
Férfi büszkeség ide vagy oda, a vashiányt nem szabad félvállról venni, mert nem fog magától megoldódni!
A vashiány a férfiakat is érintheti
A vas az oxigént szállító hemoglobin, illetve az izmok oxigénellátását biztosító mioglobin központi alkotóeleme. Továbbá nélkülözhetetlen a sejtek energiatermeléséhez, az enzimrendszerek működéséhez, idegrendszeri folyamatokhoz – hogy csak a legfontosabbakat említsük.
A felnőttek szervezete átlagosan 3-5 gramm vasat tartalmaz, a férfiaké többet, mint a nőké. A férfiak kevesebb vasat veszítenek természetes úton, mint a termékeny korban lévő nők, hiszen őket a menstruációval járó vér-, ezáltal pedig vasveszteség is érinti. A vasraktárakat azonban mindkét nemben megcsapolhatják egyszerű, hétköznapi dolgok is, mivel vasat mindannyian veszítünk a széklet- és vizeletürítéssel, verejtékkel, hajhullással, körömvágással, a bőr hámlásával.
A vérszegénység egy megbúvó, súlyosabb ok jele is lehet, de a férfiak nem igazán keresnek megoldást mindezekre. A férfiak egyébként is sokkal kevésbé hajlamosak orvoshoz menni a problémáikkal - mondja dr. John Mason, a Central Manchester University Hospitals belgyógyásza.
Míg a nők legtöbbször fáradtságot, levertséget, fejfájást, alvászavarokat, heves szívverést tapasztalnak a vashiány tüneteként, addig a férfiaknál sokszor a gyomor- és béltraktus vérzése miatt kialakult vashiányt veszik észre, ez pedig leggyakrabban akkor következhet be, amikor aszpirint és más nemszteroid-tartalmú gyulladáscsökkentőket egyszerre szednek hosszú időn keresztül – olvasható a British Society of Gastroenterology vizsgálataiban.
Vashiányt mindkét nemben előidézhetnek húsmentes diéták, egy-egy drasztikus fogyókúra, de a sportolás, valamint a fizikai munka is az átlagnál gyorsabb vaskészlet-csökkenéssel jár, mivel ilyenkor megnő a szervezet vasszükséglete.
Az életkor előrehaladtával kiegyensúlyozottabbá válik a két nem között a vashiány előfordulása, ugyanis a menstruáció elmaradásával a nők is kevesebb vasat veszítenek. Viszont egyes bélbetegségek, gyulladások, a túlsúly vagy bizonyos gyógyszerek mindkét nemben rontják a vas felszívódását. Az akut, nagy mennyiségű vérvesztéssel járó műtétek is gyakoribbak az idősödéssel, de a gyengén, ám hosszú időn át vérző aranyér is veszélyes lehet. Megtörtént proktológusnál, hogy hozzátartozók támogattak be a rendelésre egy nagyon gyenge férfit, akinél kiderült, hogy a hosszú ideje vérző aranyere miatti krónikus vasvesztés vezetett nála súlyos vashiányhoz.
Olyan eset is előfordult már, hogy egy fiatal, diétázó és keményen sportoló férfi a nagy fizikai megterhelés és csökkent táplálékbevitel mellett nem pótolta a vasat. Az intenzív sport több vasat igényel, mert a nagyobb izommunka fokozza a vérkeringést, emiatt nő a vörösvérsejtszám, és vele az oxigént szállító hemoglobin és az izmokban a mioglobin termelése is. Ez pedig fokozott vasszükségletet idéz elő. A folyamatosan csökkenő sportteljesítmény, kimerültség mellett a történet vége rosszullét lett, majd egy hosszú gyógyszeres kezelés a vas pótlására. A munkahelyi túlhajszoltság, a folyamatos stressz is kiürítheti a vasraktárakat, ha nem pótoljuk vissza. A vas hiánya miatt jelentkezhet fejfájás, fáradtság, kimerültség, csökkenhet a szervezet energiaszintje.
Pedig van segítség
Egyszerű vérvétellel, szűrővizsgálatokon való részvétellel kideríthetjük, hogy vashiányosak vagyunk-e. Súlyos vashiányos állapotnál már nem elég az étrend megreformálása, ilyenkor szükség van szakember által irányított gyógyszeres kezelésre, ami hosszú hónapokig, akár fél évig is eltarthat. Ha hatékonyan szeretnénk pótolni a vasat, fontos, hogy gyógyszerminőségű, jól hasznosuló készítményt válasszunk.