Az úgynevezett Waldeyer-gyűrűt a torokmandulák, az orrgarat- és a nyelvgyöki mandula együttese alkotja. Ezek megnagyobbodása, akut és krónikus gyulladása számos problémát előidézhet, kezdve a légzési nehézségektől a tartós hallásproblémákon át akár a távoli szervekre, így például a szívre, a vesékre és az ízületekre átterjedő gyulladásokig. Kifejezetten indokolt az eltávolítás operációval, ha a mandulagyulladáshoz tályogképződés is társul, mivel ez legrosszabb esetben az életet is veszélyeztetheti. Mindemellett a műtét orvosi ajánlása minden esetben csak egyéni mérlegelés és biztos diagnózis alapján születhet meg, mivel nem teljesen veszélytelen.
Mi történhet a mandulaműtét után?
Természetesen - mint minden sebészi beavatkozásnak - a mandulaműtétnek is vannak általános veszélyei, még ha ezek előfordulása igen ritka is. Átlagosan minden ötvenedik esetben jelentkezik kisfokú, minden ezredik esetben pedig erősebb, akár újabb műtétet igénylő utóvérzés. Hacsak azonban a betegnek nincsenek érfejlődési rendellenességei vagy véralvadási zavarai, akkor életveszélyes vérzéssel nem igen kell számolni - ilyenre ugyanis átlagosan 60-70 ezerből egyetlen egy esetben van példa. Szintén nagyon ritka, hogy vérmérgezés , esetleg maradandó ízérzési, nyelési és beszédzavarok lépnének fel.
A műtétet gyermekeknél altatásban, felnőtteknél pedig gyakran helyi érzéstelenítés mellett végzik. Az altatás során használt szájterpesz miatt megsérülhetnek egyes fogak, sőt akár ki is hullhatnak. Ezen felül ritkán ugyan, de előfordulhat sebfertőzés, a seb körül jelentkező gyulladás, hosszabb ideig tartó láz, nyelvcsap- és lágyszájpad-sérülés, valamint idegentest-érzés és torokkaparás is.
Rövid távú következmények
Valójában a műtétet követő néhány percben vagy legfeljebb egy-két órában elsősorban véres köpetre és köhögésre, altatás esetén nyugtalanságra és hányingerre, esetenként hőemelkedésre lehet csupán számítani. Orrgaratmandula-eltávolítás esetén a véralvadék és a műtéti duzzanat következtében szörcsögő orrlégzés is jelentkezhet.