A gégében elhelyezkedő páros hangszalag a hangképzés egyik legfontosabb szerve. Az emberi hang a gégén átáralmó levegő hatására képződik: a kiáramló levegő megrezegteti a hangszalagokat, az ekkor keletkezett alaphang pedig a garat, a száj- és az orrüregben nyeri el végső formáját. Ha a folyamat valahol sérül, képtelenek leszünk tiszta hangokat képezni.
Hangszalagbénulás esetén az érintett képtelen megmozdítani a hangszalagokat irányító izmait. A betegség érintheti csak az egyik vagy mindkét hangszalagot. Egyoldali bénulás esetén a rekedtség a vezető tünet, amely mellé egyéb panaszok társulhatnak. Kétoldali bénulásnál a fulladás, valamint a nehézlégzés az elsődleges tünet, és fontos tudni, hogy az állapot életveszélyes is lehet.
De bármelyik típusról legyen is szó, az alábbi tünetek szintén jelentkezhetnek:
- beszéddallam hiánya
- hangterjedelem beszűkülése
- hangtartás megrövidülése
- fáradékonyság beszéd közben
- nehezen megy a hangos beszéd
- hosszabb beszéd nyaki fájdalmat okozhat
- légszomj
- gyakori félrenyelés
Mi okozhatja?
A leggyakoribb ok a bolygóideg vagy visszafutó ágának bénulása, amit általában különböző pajzsmirigybetegségek , illetve pajzsmirigyműtétek utáni állapotok okoznak. De idegkárosodást okozhatnak jó- és rosszindulatú daganatok, sérülés, vírusfertőzés vagy neurotoxinok (az idegszövetet megmérgező vagy elpusztító anyagok). Ritkán előfordulhat agyi infarktus, esetleg daganat miatt.
Hogyan kezelhető?
Egyoldali bénulás esetén az idegek működésének elősegítésére a betegeknek B vitaminokat kell szedniük, illetve a gégeizmok sorvadásának megelőzése érdekében az orvos elektromos izomingerlést végezhet. Fontos, hogy az érintett minél korábban elkezdje mellette a beszédgyakorlatot. A hangszalag feszesebbé tételének érdekében néhány esetben műtétre is sor kerülhet. Kétoldali bénulás esetén a légvétel biztosítása érdekében a legtöbb esetben légcsőmetszésre kerül sor, majd hangréstágító műtéttel biztosítják a légutakban a levegőáramlást.