Tudomány

A hideg zuhany kellemetlen lehet, de szervezetünk meghálálja. Fontos viszont, hogy nem való mindenkinek.

Egy friss tanulmányban az időszakos böjt egyik formája bizonyult a leghatékonyabbnak a fogyókúra során.

Életének 100. évében elhunyt Szabó Lászlóné Borsos Olga, a biológiai tudományok kandidátusa, címzetes egyetemi docens, a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett kutató.

Kutatásirányítóként a járvány elleni védekezés élvonalban állva felelt az amerikai Novavax koronavírus elleni vakcina tesztfázisának lebonyolításáért dr. Bári Eszter magyar kutató.

Bekerült a világ száz legjobb felsőoktatási intézménye közé kardiológiai szakterületen a Semmelweis Egyetem az amerikai US News Best Global Universities 2021-es világrangsorában.

Egy komputermodell segíthet megérteni, hogyan terjed a nagyvárosokban a koronavírus. Nagy pontossággal megjósolták a segítségével azt is, hogy néhány vizsgált városban milyen mértékben nő a betegszám.

Bár magzati károsodást nem okoz a koronavírus-fertőzés, mégis kiemelt óvatosság ajánlott a várandós nőknek a járvány idejére. A tünetek és a szövődmények ugyanis komoly kockázatokat rejtenek magukban.

Képzeljük el, hogy besétálunk a patikába az orvosunk által felírt recepttel, a gyógyszerész betáplálja a hatóanyagokat a különleges 3D nyomtatóba, pár perc múlva pedig elkészül a személyre szabott tablettánk, amelynek akár ízét, formáját és színét is megválaszthatjuk. Dr. Basa Bálint, a Semmelweis Egyetem Gyógyszerészeti Intézet PhD-hallgatója azon dolgozik, hogy mindez a közeljövőben valósággá váljon.

Mérnökök, informatikusok, orvostanhallgatók, kutatók, jogászok, matematikusok, egyetemi tanulók csatlakoztak ahhoz a nem mindennapi projekthez, amelynek célja, hogy egy egyszerre több embert is lélegeztetni képes eszközt alkossanak.

Önmagában az arcmaszk nem jelent védelmet a fertőzés ellen, fontos, hogy rendeltetésszerűen használjuk. Ha eldobható, csupán egyszer viseljük. A moshatóakat pedig minden alkalommal fertőtlenítsük.

Kínai kutatók új arcmaszkot állítottak elő, melyben a legfontosabb szűrőanyag a grafén. Az új védőeszköz 48 órás használatra is alkalmas lehet.

Saját tapasztalatból tudjuk, hogy kialvatlannak lenni nem jó - de vajon a fáradtság, nyűgösség és a kialvatlanság többi nappali tünete pusztán kellemetlen, vagy esetleg veszélyes is?

Génmanipulált gyerekek, DNS-kísérletek és illegális, embriókon végzett szűrővizsgálatok - már rég nem a klónozás a trendi téma a kutatók körében.

Egy új, ingyenes, magyar fejlesztésű telefonos alkalmazással harcolnak a szakemberek az amputáció ellen. Hazánk Európában és világszerte is élen jár a végtagvesztésben.

Génszerkesztéssel már a születés előtt ki lehetne javítani egy ritka génmutációt, amely az Angelman-szindrómát okozza.

A mesterséges intelligencia és a valós rendszerek matematikáját vizsgálják magyar kutatók, akik németországi majomkísérletek eredményeit értékelve találtak különbséget a rendszerek működési elvei között.

Egyes betegségek kezelésére csupán elképesztően magas, több tízmilliós nagyságrendű összegért kaphatók gyógyszerek. De vajon mi lehet ennek az oka?

A Neuraxpharm Group, Európa egyik vezető gyógyszergyártója, amely a központi idegrendszeri rendellenességek (CNS) kezelésére specializálódott, bejelentette, hogy megvásárolta a szintén CNS-re specializálódott Farmax gyógyszergyártó vállalatot az SVUS Pharma-tól.

Rasszista megjegyzései miatt kutatóintézete minden címétől megfosztotta az amerikai James Watson professzort, aki két tudóstársával együtt a DNS szerkezetének megfejtője, amiért Nobel-díjat kapott.

Digitális egészségügyi újításokkal foglalkozó feltörekvő magyar informatikai vállalkozások - startup cégek - mutatkoztak be kedden Berlinben az egészségipar és az élettudományok rangos nemzetközi fóruma, a Health Week keretében.

A növényi eredetű ételekben gazdag, de húsban szegény flexitáriánus étrendre való áttérés, az élelmiszerhulladék felére csökkentése, valamint a mezőgazdasági termelés fejlesztése a három kulcslépés az emberiség fenntartható jövője érdekében.

A fehérjék kutatásában elért eredményeiért két amerikai és egy brit tudós, Frances H. Arnold, George P. Smith és Gregory P. Winter kapja az idei kémiai Nobel-díjat - jelentette be a Svéd Királyi Tudományos Akadémia.