Újraélesztés, gázolás, égési sérülés : csak pár bejelentés, amiből mi, mentősök tudjuk, hogy nagy a baj, és már az állomáson belül is futva közelítjük meg a mentőautót. Ilyenkor szó szerint minden másodperc számít, nincs idő habozásra, felesleges mozdulatokra, plusz körökre. Az első és legfontosabb dolog, hogy minél gyorsabban eljussunk a helyszínre. A mentésnek ezen a pontján a mentőgépkocsi-vezető helyismeretén, vezetői készségén emberéletek múlhatnak. Éppen ezért nagy luxus, egyúttal plusz stresszforrás az amúgy is feszült idegállapotban lévő mentőegység számára, ha ilyenkor értékes percek mennek pocsékba: például címkereséssel kell vesztegetni az időt, mert a bejelentő által megadott cím nem egyértelmű.
Amikor szinte vakon kell keresni a bajba jutottat
Sok évvel ezelőtt egy Pest megyei üdülősorra riasztottak minket, ahol egy 4 éves gyermek futkározás közben véletlenül beszippantotta a szájában lógó, leeresztett lufit. Nem kapott levegőt, elvesztette az eszméletét . Nagy volt a tét, mert a bejelentő nem tudta pontosan megmondani az utcanevet és a házszámot, ugyanis a környéken már többször is átszámozták a házakat, ráadásul soknál még az ősrégi helyrajzi szám volt megadva. Akkoriban még nem volt GPS, a gépkocsi-vezetőnk kénytelen volt megtippelni, hova is riaszthattak minket. Beleadtunk mindent, én már a kocsiban elkezdtem előkészíteni az eszközöket.
Odaértünk az üdülőtelepre, és fel-alá száguldoztunk, mert látszólag összefüggéstelenül számozták a házakat: a 35-öst például a 97-es követte, ráadásul találtunk olyan szakaszt, ahol az addigi páratlan oldalon volt a páros rész. Pattanásig feszültek az idegeink, és már épp nyúltam a rádióhoz, hogy segítséget kérjek a központi irányító csoporttól, amikor hallottam, hogy a helikopteres egység keres minket. Nagyon megörültünk nekik. Szerencsére az irányítók is sejtették, hogy nehezen fogunk odatalálni, ezért riasztották a helikopteres egységet, hátha a levegőből hamarabb megtalálják a címet. Így is történt. Ők éppen akkor szálltak le az udvaron, és azon voltak, hogy mielőbb átvegyék az újraélesztést.
Mi lehet a megoldás?
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ilyen eset sajnos gyakrabban fordul elő, mint gondolnánk. És nem csak a peremvidéken. A városban sem ritka, hogy nincs kiírva a házszám, úgy kell számolgatnunk, ha végre találunk egyet. Ezt elkerülendő, szerencsés lenne, ha minden házon jól látható helyen szerepelne a szám, vagy akár a helyrajzi szám. Amennyiben ez valamiért nem megoldható, vagy a helyszín nem átlátható, megoldás lehet, ha riasztás esetén valaki a helyszínen - esetleg az utcán integetve, vagy a kapuban - segíti a mentőegységek gyors célba jutását.
A gyakorlatban már az is nagy segítség, ha a bejelentő megnevez valamilyen ismertetőjegyet, ami alapján könnyebben tájékozódhat a mentőegység. Például, hogy milyen színű és típusú autó áll a ház előtt. De megteszi bármilyen konkrét dolog, a lényeg, hogy mások számára is felismerhető legyen, és ne adjon okot félreértésre. Mint például az olyan általános közlés, miszerint várnak bennünket "a nagy fa után nem sokkal".
Szerencsés végkimenetel tanulsággal
Ez is érdekelhet
Ami a négyéves kisfiút illeti, az eset szerencsére jól végződött. Megfeszített munkával sikerült "kihalászni" a lufit a torkából, és rövid újraélesztés után a kollégák stabilizálták az állapotát. Tudomásom szerint teljesen felépült. De nem sokon múlott. Ha belegondolunk, bagatell dolog, amikor egy ilyen vagy ehhez hasonló esetben éppen a túléléshez szükséges percekből vesztegetünk el jó párat, például kóválygással.
