A hidrogénnek van egy hatalmas előnye a fosszilis üzemanyagokhoz képest: amikor elégetik, csak víz keletkezik, azaz nincs szénkibocsátás, amely fokozná az üvegházhatást a Földön. Mint azt az rtl.hu írja, a hidrogénre régóta fontos eszközként tekintenek az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Számos autógyár mutatott már be hidrogénmeghajtású járműveket, illetve pár évvel ezelőtt repülőgépet is sikeresen teszteltek ezzel az üzemanyaggal. A hidrogén emellett éppúgy jó megoldást kínálna teherautók, buszok, hajók meghajtására, az acéliparban kohók fűtésére, cementgyárak üzemeltetésére, áramtermelésre és épületek fűtésre.
Akad vele ugyanakkor egy komoly probléma: nehéz nagy mennyiségben előállítani. A hidrogéntermelésre többféle módszer is létezik, amelyeket különböző színekkel jelölnek. A úgynevezett fekete hidrogént szénből, a szürkét metánból nyerik ki. Ezek olcsó, de magas károsanyag-kibocsátással járó megoldások. A kék hidrogén a szürke egy vállfaja, amely esetén felfogják a keletkező szén-dioxidot. Így csökken ugyan a kibocsátás, a másik oldalon azonban jelentősen drágul is a folyamat. Végezetül a leginkább környezetbarát módszer egyben a legköltségesebb is mind közül: a zöld hidrogént vízből állítják elő. A pénzügyi nehézségeken túl az is gondot okoz viszont, hogy nagy mennyiségben állítsák elő az energiahordozót megújuló forrásokból.
Itt jön képbe a fehér hidrogén, amely természetes úton keletkezik, csupán ki kell bányászni. Messze ez lenne mind közül a legjobb lehetőség, csakhogy a tudomány sokáig úgy tartotta, elképzelhetetlen, hogy nagy lelőhelyek létezzenek a felszín alatt, amelyeket ipari mértékben lehetne kitermelni. Idén tavasszal azonban a Francia Nemzeti Tudományos Kutatóközpont (CNRS) bejelentette, hogy kutatók hidrogént találtak a lotaringiai szénlelőhelyek alatt. A felfedezés teljesen átírhatja az emberiség jövőjét, fegyvert adva a kezünkbe a klímaváltozás ellen. Olyannyira megfordult a tudományos álláspont, hogy a szakértők mostanra azt mondják, eddig azért nem találtak jelentős mennyiségű hidrogént a föld alatt, mert nem is keresték.
Ma évente nagyjából 90 millió tonna hidrogént állítanak elő mesterségesen a világon. A lotaringiai lelőhelyen a felfedezést jegyző – eredetileg metánt kereső – két tudós számításai szerint legalább 46 millió, de akár 260 millió tonna hidrogén is rejtőzhet. Ha ez beigazolódik, annak hatalmas hatása lehet a társadalomra. A földgázról és az olajról való átállás azonban így is összetett folyamatot igényel, kiküszöbölve számos nagyon meghatározó problémát.
- További olyan lelőhelyeket kell találni, ahonnan nagy mennyiségben lehet hidrogént kinyerni.
- Ki kell fejleszteni olyan kitermelési módszereket, amelyeket fenntartható módon lehet üzemeltetni.
- Végezetül fel kell építeni a megfelelő infrastruktúrát a hidrogén szállítására és tárolására.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
