Életveszélyes lehet a rossz alvás
Gyakran tapasztalni, hogy az öregedéssel megváltoznak az alvási minták. Ez az esetek többségében teljesen normális. Korábban jön az álmosság, de korábbi az ébredés is, és kevesebb a mélyalvásban töltött idő. Bár ez a változás megszokott része az öregedésnek, a megszakadó alvás, a fáradtan ébredés egyáltalán nem normális elemei a korosodásnak. Az alvás ugyanolyan fontos a testi és lelki egészség szempontjából 50 éves kor felett, mint fiatalabbak esetében.
Nem számít, hogy hány évesek vagyunk, a jó alvás elengedhetetlen a fizikai egészséghez és érzelmi jólléthez. Az idősebb felnőtteknek a jó éjszakai alvás különösen fontos, mert ez javítja a koncentrációt és a memória megőrzését, és lehetővé teszi a szervezet számára, hogy kijavítsa a sejtkárosodásokat. A napközbeni alvás pedig felfrissíti az immunrendszert, ami viszont segít megelőzni a betegségeket.
Az alvásigény személyről személyre változhat
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Sok orvos úgy tekint az alvásra, mint az adott személy egészségét mutató barométerre. Az idősebb felnőttek, akik nem alszanak jól, nagyobb valószínűséggel szenvednek depresszióban, küzdenek figyelem- és memóriaproblémákkal és túlzott nappali álmossággal. A rossz alvók nagyobb valószínűséggel szenvednek sérülést az éjszakai elesések miatt, többet szenvednek a fájdalmaktól, és több altatót szednek . Az elégtelen alvás növekvő valószínűséggel vezet súlyos egészségügyi problémákhoz az idősebbeknél, beleértve a szív- és érrendszeri betegségeket , a cukorbetegséget, a súlyproblémákat és a mellrákot.
Az alvásigény személyről személyre változhat, a legtöbb egészséges felnőttnek hét, illetve nyolc és fél óra közötti időt érdemes alvással tölteni. Az alvás hosszánál sokkal fontosabb azonban, hogy valaki hogyan érzi magát reggel, ébredés után. Aki gyakran felébred, nem kipihenten kel vagy fáradtnak érzi magát egész nap, az annak jele, hogy nem sikerült eléggé kialudnia magát, és van valamilyen alvási problémája, amellyel foglalkozni kell.
A Coriell orvosi szolgáltató szervezet a napokban tette közzé kutatási eredményeit arról, hogy hat olyan figyelemre méltó gént fedeztek fel, amely hatással van az egyes emberek alvási időtartamára . Az erről szóló ismertetés az American Journal of Medical Genetics folyóiratban jelent meg.
Nem tudni, miért alszunk
A 8500 önkéntessel folyó kutatás fő célja annak azonosítása volt, hogy miként hozhatók összefüggésbe a gének az alvásidővel és az alvás hogyan kapcsolódhat több demográfiai és életmódbeli tényezőhöz, például az életkorhoz, a nemhez, a testsúlyhoz, az etnikai hovatartozáshoz, a testmozgáshoz, a dohányzáshoz és az alkoholhoz. Az elemzés tisztázni kívánta a gének szerepét az ATP anyagcserében, a cirkadián ritmusban , narkolepsziában, az alvási ciklusokban (egereknél) és a hibernálás elviselésében is.
" Az alvás alapvető biológiai célja még mindig nem ismert. De azáltal, hogy a kutatás résztvevői nagyon sokszínűen képviselték a lakosságot, gazdag adathalmazhoz jutottunk, amelynek elemzése segít többet megtudni az alvás időtartamról, és végső soron az emberek egészségének javításáról" - mondta Dr. Michael Christman, a Coriell Intézet elnök-vezérigazgatója.
Ez is érdekelhet
"Az eredmények szerint azok, akik átlagosan hat órát vagy annál kevesebbet alszanak, hajlamosabbak az egészségügyi problémákra, nagyobb valószínűséggel gyengül le az immunrendszerük, híznak el vagy jelenik meg náluk a cukorbetegség" - mondta Dr. Laura Scheinfeldt, a tanulmány vezető szerzője. Szerinte azonban az orvosok egy napon - figyelembe véve a környezeti és genetikai tényezőket - képesek lesznek azonosítani az egészségi kockázatokat, mielőtt azok megjelennének, és célzott megoldásokat kínálnának, hogy elejét vegyék a betegségeknek. Forrás: Helpguide.org
