Mi okozza az alvászavart?
Ettől függ, milyen készítményre van szükségünk - és valóban szükségünk van-e rá, vagy életmódbeli változtatásokkal (serkentőszerek, kávé, kóla, csokoládé elhagyása, munkaidő átszervezése, áloműző rossz szokások kiiktatása, napirend áttervezése stb.) illetve természetes szerekkel is orvosolható a baj.
Bizonyos betegségek (szív- és érrendszeri problémák, máj- és vesefunkciós zavarok, szembetegségek, például zöld hályog, alkohol-, drog- vagy gyógyszerfüggőség) esetén nem tanácsos altatót szedni. Van olyan betegség is - például a depresszió - amely alvászavarral jár ugyan, de az alapbetegséget érdemes kezelni, nem altatókat bekapkodni. Ha szükség van a gyógyszerre, mindenképpen orvosi vizsgálat- javaslat nyomán kerülhet sor a (nekünk) megfelelő készítmény kiválasztására!
Ki szedhet altatót?
A forgalomban lévő altatók nagy része benzodiazepin (DPZ) tartalmú. Viszonylag nagy adagot kell bevenni ahhoz, hogy légzésbénulást okozzon vagy kómát, így viszonylag biztonságosnak tekinthetők. Várandósság és szoptatás alatt azonban egyáltalán nem ajánlott a használatuk. Májkárosodás esetén csak csökkentett adagban alkalmazhatók, mivel a máj bontja le ezeket a szereket is.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Idős emberek esetében a nyugtató hatás iránti érzékenység nő - mert a méregtelenítés már nem olyan gyors - ezért nekik kisebb adagra van szükségük, mint az egészséges felnőtteknek amúgy. Az alvási apnoeban (légzéskimaradás) szenvedőknek nem igen ajánlják az altatókat, mert a benzodiazepinek - különösen alkohollal kombinálva - nyújtják a légzési szünetek hosszát, ami kihat az alvás minőségére, és pszichés zavarokhoz is vezethet.
Elvonási tünetek jelentkezhetnek
Az altatók hatékony segítséget nyújtanak, azonban tudni kell, hogy 2-4 hét alatt a szervezet hozzájuk szokik, ezért emelni kell az adagot, ami viszont a nem kívánt mellékhatásokat erősíti, és, ha a beteg nem a megszokott adagban vagy időpontban veszi be az altatót, elvonási tünetek: izomfájdalom, remegés léphetnek fel. Ha a gyógyszerszedés mellett döntünk , lényeges, hogy csak az orvos által előírt adagot szedjük, nem szabad önhatalmúlag növelni a mennyiséget, bekapni például még egyet, ha felriadunk éjjel. Reggelre ugyanis nem ürül ki a gyógyszer a szervezetből, és egész nap fáradt lesz az ember. Autót vezetni pedig egyenesen életveszélyes ilyen esetben.
A benzodiazepin és a zolpidem hatóanyagú altatók jobban hatnak üres gyomorban, érdemes tehát vacsora előtt bevenni ezeket, ha nem nagyon korai az a vacsora. Néhány altatót közvetlenül lefekvés előtt kell lenyelni. Ellenkező esetben emlékezetkiesés, "alvajárás" lehet a következmény.
A benzodiazepinek mellékhatása lehet egyébként is a memória- és tanulási zavar, amely olykor gyengeséggel, fejfájással, nyugtalansággal és vérnyomáscsökkenéssel is együtt jár. Folyamatos altatószedés esetén a hatóanyag kiürülésekor elvonási tünetek léphetnek fel, szorongás, figyelemzavar, szédülés. Ezeket a tüneteket sajnos sokszor az alapbetegség számlájára írják, és folytatják a gyógyszerszedést. Az altatókat pedig megszokja a szervezet, ugyanolyan hatás kifejtéséhez egyre nagyobb mennyiségű hatóanyagra van szükség. Ezért a kezelés során a legkisebb hatásos adagot kell alkalmazni a lehető legrövidebb ideig - ez általában 2-4 maximum 8 hét. Előfordulhat, hogy valakinek ennél hosszabb ideig szükséges szednie a készítményt, ilyenkor érdemes másik hatóanyagra váltani.
Ez is érdekelhet
Az altatószer szedését érdemes mielőbb abbahagyni, de csakis fokozatosan, nem egyik napról a másikra, különben erős elvonási tünetek jelentkezhetnek.
