A kísérletek során vizsgált rovarok rövidebb ideig is éltek - olvashatjuk a Dailymail-en .
Bár az emberek és a muslincák igen kevés hasonlatosságot mutatnak, úgy tűnik, az alvásmechanizmusban, valamint az ébrenlét és alvás ciklusában igen nagy az egyezés. A kutatás vezetője, Nicholas Stavropoulos, a New York-i Rockefeller Egyetem professzora szerint a kutatás eredményei közelebb vihetnek az alvási rendellenességek kezeléséhez.
Az inszomnia génjét hordozó muslincák a szokásos 927 perc helyett mindössze 317 percig aludtak, azt is szaggatottan, rövidebb alvási szakaszokkal. Sőt nemcsak az alvás hossza csökkent, de minősége is rosszabb lett: az állatok gyakran felriadtak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Úgy tűnik, a gén hatását a szervezet homeosztázisának, azaz belső egyensúlyának megváltoztatása által érte el. Ez független az alvás cirkadián ritmusától, és hatása a testre a nap bármely szakában érvényesülhet. A gén ugyanis az elalvást segítő fehérjék termelődését csökkenti az agysejtekben.
A tudósok azt is megfigyelték, hogy a mutáns gént hordozó muslincák kétharmad annyi ideig éltek, mint a többiek. Amikor azonban a megfelelő géneket eltávolították a mutáns állatok idegsejtjeiből, a különbség eltűnt. Rosszul aludtak ugyan, de ugyanannyi ideig éltek, mint a többi muslinca.
Ez is érdekelhet
A kutatás vezetője szerint ez azt jelenti, hogy a csökkent alvásmennyiség elválasztható a rövidebb élettartamtól, azaz az inszomnia, bár egészségi állapotunkra hatással lehet, nem feltétlen jelent rövidebb életet.
