Az alvás kiemelten fontos szervezetünk egészséges működése szempontjából. Ha pihenésünk ideje és minősége nem kielégítő, az egyszerű kimerültségnél sokkal súlyosabb következményekkel kell szembenéznünk: egy idő után jelentősen megnő például a depresszió , a szív- és érrendszeri betegségek vagy a diabétesz kialakulásának esélye. A statisztikák szerint azonban sajnos a Föld összlakosságának mintegy harmada szenved alvászavarban, vagyis valamilyen ok miatt minden harmadik embernek nyugtalanul telnek az éjszakái.
Az alvászavarok négy nagy csoportba sorolhatók: inszomniák (álmatlanság, alváselégtelenség), hiperszomniák (nappali aluszékonyság), paraszomniák (alvás alatti rendellenes mozgásjelenségek), illetve az alvás-ébrenlét ciklus zavarai. Diagnosztizálásuk és gyógyításuk interdiszciplináris terület, azaz számos szakterületet érint, így neurológusok, pszichiáterek, tüdőgyógyászok is dolgozhatnak a probléma gyökerének feltárásán, illetve a megfelelő terápia kialakításán.
Ennyit számítanak a környezeti és lelki tényezők
Kevesen tudják, de az alvászavarok 75 százalékának hátterében környezeti és/vagy lelki tényezők húzódhatnak meg, amelyek, ha hosszú távon fennállnak, nagyon komolyan befolyásolhatják pihenésünk milyenségét. Az egyik legjellemzőbb környezeti stresszfaktor a nem megfelelő alváskörnyezet. Kiemelten fontos a hálószoba ideális hőmérséklete (ez 18 Celsius-fok körül van), a kényelmes ágy és párna, a megfelelő sötétítés, a zajok (utcazaj, párunk horkolása stb.) kiszűrése, illetve a különféle elektromos kütyük áramtalanítása, hálószobából történő száműzése. Apróságoknak tűnnek, de a nyugalmunk megzavarásához már az is elég, ha a felsoroltak közül mindössze egy feltétel nem teljesül.
Szintén gyakori környezeti tényező a nem kielégítő életvitel. Nem szerencsés túl későre időzíteni a vacsorát, a sportot, a koffeintartalmú vagy alkoholos italok fogyasztását, a dohányzást, de arról is célszerű leszokni, hogy közvetlenül lefekvés előtt a tévét, számítógépet, tabletet, mobiltelefont bámuljuk. Ilyen körülmények között a szervezetünk sokáig felfokozott állapotban marad, és hiába akarunk, nem tudunk hamar álomba szenderülni. Szintén rossz hatással lehetnek ránk azok a dolgok, amik kizökkentenek a megszokott alvásritmusunkból. Akik váltott műszakban (így éjszaka is) dolgoznak, vagy munka, tanulás okán rendszeresen hajnalig fent kukorékolnak, sokkal felszínesebben alszanak, mint azok, akik mindennap azonos időben fekszenek le, és az éjszakáik a pihenésről szólnak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Magánéleti, munkahelyi, anyagi problémák, munkanélküliség, különféle betegségek fennállása, túlzott leterhelés - a nyomasztó élethelyzetek által okozott stressz, szorongás, tépelődés azok közé a lelki tényezők közé tartoznak, amelyeket az alvászavarok elsődleges okai között tartanak számon. Jellemző ugyanis, hogy míg nappal a sok elfoglaltság miatt elfelejtkezünk a nehézségekről, lefekvés előtt minden eszünkbe jut, és nem tudjuk elterelni a gondolatainkat. Megoldási lehetőségeken törjük a fejünket, emésztjük magunkat, rettegünk a jövőtől. Emiatt, ha nagy nehezen el is alszunk, éjszaka többször felriadhatunk.
Lelkileg szintén megterhelő lehet, ha személyiségjegyeink sérülékennyé tesznek minket a külvilágból érkező ingerekkel szemben: túlzott elvárásokat támasztunk önmagunkkal szemben, érzékenyebbek vagyunk a családtagjaink, barátaink, kollégáink visszajelzéseire, hajlamosak vagyunk túlreagálni a dolgokat, irigykedve nézzük mások sikereit, mindennapi szituációktól is félünk, vagy nehezen megy számunkra az ellazulás.
Mit tehetünk?
Alvászavarra figyelmeztethet, ha egy héten többször is álmatlanul telnek az éjszakáink, ha több mint 30 percre van szükségünk ahhoz, hogy elaludjunk, ha alvás közben legalább háromszor felébredünk, valamint ha órákkal azelőtt kelünk fel, hogy a szükséges alvásidő letelne. Amennyiben a problémák tartósan, akár hónapokig is fennállnak, mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni, aki segít a háttérben meghúzódó okok, például környezeti és lelki tényezők feltárásában.
Kevésbé súlyos állapot esetén vény nélkül kapható, gyógynövénytartalmú, alvássegítő készítmények is elegendőek lehetnek, amennyiben azonban komoly a baj, a szakember nagy valószínűséggel szintetikus altatót, nyugtatót ír fel. A terápia esetleges többi része is egyénfüggő, de általánosságban elmondható, hogy az életmódbeli változtatások (egészséges étkezés, rendszeres sport stb.), a megfelelő alvás előtti szokások és alváskörülmények kialakítása, illetve a különféle stresszcsökkentő, relaxációs gyakorlatok javíthatják állapotunkat.
