Mind a túl kevés, mind a túl sok alvás hat a szervezetünkre, kiváltképpen a hormontermelésünkre - ennek részleteibe avat be a Healthline összeállítása . A hormonok olyan üzenetközvetítő molekulák, amelyeket az endokrin rendszerbe tartozó szervek és mirigyek termelnek. Számos testi funkciót befolyásoknak, a többi között az anyagcserét, az étvágyat, a növekedést, a testhőmérsékletet, a szexuális funkciót, a libidót, a teherbeesést, a szívritmust, a vérnyomást és az alvás-ébrenlét ciklust is. A hormonok termelésében és hasznosulásában olykor egyes testi funkciók is éreztetik hatásukat, így például az alvás - hívja fel a figyelmet a cikk.
Felborul az egyensúly
Az alvás hosszától számos hormon termelődése függ, például a kortizolé, az ösztrogéné, a progeszteroné, az éhséghormonoké (inzulin, leptin, ghrelin), a melatoniné, a pajzsmirigy-hormonoké és a növekedési hormonoké is. A melatonin hormon szabályozza szervezetünk alvásigényét, hatására elálmosodunk. Alvás közben termelődik az emberi növekedési hormon, amely a sejtjeink növekedésében és regeneráló képességében jut szerephez. Más hormonok, például a kortizol kibocsátása szempontjából az alvás kezdete, időtartama és minősége is számít.
Majdnem minden hormonunk termelődése összefügg a cirkadián ritmussal , vagyis az alvást és ébrenlétet szabályozó belső óra működésével. Minél rendszeresebb az alvásunk, annál rendszeresebbé válik a hormontermelésünk is. Ám ha krónikusan kialvatlanok vagyunk, attól felborul a hormonháztartás egyensúlya, és betegségek alakulhatnak ki. Most pedig vegyük sorra az érintett főbb hormonokat.
Kortizol
A mellékvesekéreg termeli a stresszhormonként ismert kortizolt , amely más hormonok termelésére is hat. Ha éjszakánként legalább 7-9 órát alszunk, nemcsak kipihenten ébredünk, hanem fél óra múlva csúcson lesz a kortizolszintünk, ami beindítja a többi hormon termelését is, beleértve a pajzsmirigyhormonokét és az ösztrogénét.
Ösztrogén, progeszteron, pajzsmirigyhormonok
Az ösztrogén és a progeszteron az ivarszervek működésében játszik szerepet, és ha nem alszunk eleget, akkor ébredéskor túl magas lehet a kortizolszintünk - ez pedig megzavarja az ösztrogén és progeszteron egyensúlyát. Továbbá hátráltatja a pajzsmirigy hormontermelését, aminek hatására az anyagcsere is lassul.
Éhséghormonok
Az alvás az anyagcserére is hat, megzavarja a leptin, a ghrelin és az inzulin termelődését, márpedig ezek szabályozzák a teltségérzetet, az éhséget, a vércukorszintet és a zsírraktározást. Kis túlzással ezek a hormonok döntik el, hogy az elfogyasztott táplálékból energia vagy háj lesz-e. Már egyetlen kialvatlan éjszaka is felboríthatja az éhséghormonok működését, ezért észleljük másnap, hogy egész nap ehetnénk.
Melatonin
A tobozmirigyben termelődő melatonin az elalvást és ébredést irányítja. Több mint 500 gén működésére hat, és jelentősen befolyásolja az immunrendszer védekezőképességét is, ezért is nagyon fontos, hogy eleget aludjunk.
Növekedési hormon
A szomatotropin hormon szükséges a fehérjetermeléshez, az izomfejlődéshez, az anyagcseréhez és az immunválaszhoz. Az alvás egyértelműen befolyásolja a növekedési hormon termelését: minél kevesebbet alszunk, annál alacsonyabb lesz a szomatotropinszintünk, amitől lassabban gyógyulnak a sérüléseink és vastagodik a zsírréteg a derekunk körül. A növekedési hormon ugyanis hatással van a glükóz, a lipidek és a fehérjék anyagcseréjére, így a testzsírszázalékra is.
Amennyiben a szükséges 7-9 óra helyett naponta csak 4-5 órát alszunk, azzal egy hét alatt akár 24 órás alváshiányunk is felhalmozódhat, amit lehetetlen a hétvégén kipihenni. Az alváshiány következtében romlik az immunrendszerünk védekező képessége, gyakrabban kapunk el fertőzéseket, megnő az étvágyunk, több kalóriát fogyasztunk és meghízunk. Azonban a napi 9 óránál több alvás sem szerencsés, mert ettől csorbulhatnak a kognitív funkcióink, napközben aluszékonynak és fáradtnak érezhetjük magunkat, lassul az anyagcserénk, nehezebben összpontosítunk és felborulhat az alvásciklusunk is.