A Kaliforniai és a Northwestern Egyetem kutatóinak eredményei alapján az idősek kevesebb időt töltenek mélyalvásban, mint a fiatalabb vizsgálati alanyok, és ez közvetlen módon rontja az emlékezőképességet . A szépkorúak 55 százalékkal kevésbé voltak képesek fölidézni az új ismereteket az alvást követően. Az összefüggések megállapításához használt minta azonban kis létszámú volt, elsősorban nőket tartalmazott és csak a szópárok megjegyzésére használt memóriára terjedt ki. A szerzők szerint azonban ez elegendő ahhoz, hogy felhívja a figyelmet az idősek alvásproblémáinak megoldására.
"A fiatal felnőttek friss emlékei alvás után is megmaradtak" - magyarázta Matthew Walker neurológus és pszichológus professzor. "Az idős embereknél viszont már nem ez volt a helyzet. Náluk komoly mértékű felejtés következett be, melynek fő oka, hogy az évek múlásával a szervezet egyre kevésbé képes minőségi mély alvásra" - tette hozzá a szakértő.
A kísérlet során 18, átlagosan 20 esztendős fiatalnak és 15 idős embernek, akik átlagosan 72 évesek voltak, kellett memóriateszten részt vennie, utána megfigyelték idegrendszeri aktivitásukat alvás közben, végül ismételt emlékezetvizsgálat következett. Az eredményekből kiderült, hogy bár a pihenést megelőzően nagyjából hasonló volt a két csoport memóriája, az idősek emlékképei jelentősen megkoptak ébredéskor. Ez a különbség zavaró lehet olyan élethelyzetekben, amelyek fokozott koncentrációt vagy pontos emlék-felidézést igényelnek - mondta dr. Phyllis Zee, az egyesült államokbeli Northwestern Egyetem Alvászavar Központjának vezetője.
"Alvásra nemcsak tanulás előtt, de utána is szükség van, hogy az emlékek a rövid távú memóriából átkerüljenek a hosszú távúba" - vázolta föl Walker professzor, aki kollégáival együtt úgy véli: az eltérés első számú kiváltója, hogy az idősek nem töltenek annyi időt mélyalvásban, mint a fiatalok.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
"A korral jár, hogy a pihenés egyre gyakrabban megszakad, főleg különböző fájdalmak és hólyagpanaszok miatt. Ez a nappali tevékenységekre is kihat" - egészítette ki Paul Reber, a Northwestern Egyetem professzora. Az eredmények a Nature Neuroscience című szakfolyóiratban jelentek meg.
