A kutatók Leon Lack professzor vezetésével azért is kezdték el vizsgálni a fenti rendellenességet, mert felmérések alapján a tizenévesek 15 százaléka szenved ettől az állapottól. A későn fekvők gyakran kettőig, háromig is képtelenek elaludni, így aztán másnap nagyon nehéz nekik az ébredés. A kutatási eredmények alapján arra derült fény, hogy ezeknek az embereknek a biológiai órájuk, a többségével szemben, 24 óránál hosszabb időtartamra van beállítva.
A legtöbb ember szervezetének cirkadián ritmusa, azaz a napi biológiai órája 24 órára van beállítva, így estefele elálmosodnak, reggelre pedig kipihenik magukat, ezért viszonylag könnyen másznak ki a paplan alól. Akinél azonban ez a ritmus elcsúszik, az csak később bír elaludni, így aztán felkelni is.
Ez is érdekelhet
Lack professzor úgy véli, szükség lenne egy átfogóbb, minél nagyobb számú vizsgálat elvégzésére annak érdekében, hogy biztosan meg lehessen állapítani a későn fekvés és későn kelés okát. Mindez azért is nagyon fontos, mert szükség lenne egy hatékony terápia kidolgozására, hiszen a későn érkező gyerekeket az iskolákban sem tolerálják, a munkahelyükre rendszeresen késve érkező felnőtteket pedig pláne nem.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
