Brit és amerikai kutatók a meglévő tudományos bizonyítékokat vették sorra a Sleep Medicine Reviews című folyóiratban közölt tanulmányukban. Elemzésük kimutatta, hogy a nők általában véve rosszabbnak érzik alvásminőségüket, mint a férfiak, illetve menstruációs ciklusukhoz köthetően sokkal ingadozóbb az alvásminőségük. „A rosszabb alvásminőség pedig összefüggésbe hozható a szorongásos zavarokkal és a depresszióval egyaránt, amelyek kétszer gyakrabban jelentkeznek nők körében” – idézi a Southamptoni Egyetem közleménye dr. Sarah L. Chellappát, a tanulmány utolsó szerzőjét. Hozzátette, a nők hajlamosabbak az álmatlanságra is, noha ennek okai még nem teljesen tisztázottak.
Az elemzésből az is kiderült, hogy nőknél mintegy 25-50 százalékkal nagyobb arányban jelentkezik nyugtalan láb szindróma, valamint négyszer gyakrabban alvásfüggő evészavar. Eközben a férfiakat háromszor nagyobb arányban diagnosztizálják obstruktív alvási apnoéval. Ugyanakkor ez utóbbi állapot nők esetében fokozott szívelégtelenség-kockázattal társul, ami a férfiaknál nem figyelhető meg. Mindezeken felül alváslaboratóriumi vizsgálatokból ismert, hogy a nők általánosságban többet alszanak, mint a férfiak, és mintegy 8 perccel több időt töltenek a nem REM-fázisokban, azaz a lassuló agyi aktivitás szakaszaiban alvás során. Ez az idő egyébként a korral csökken, de férfiaknál sokkal drasztikusabb a csökkenés mértéke.
A belső óra sem ugyanúgy ketyeg
A nemzetközi kutatócsoport arra vonatkozóan is talált tudományos bizonyítékokat, hogy a férfiak és nők cirkadián ritmusa között is akadnak különbségek. Nők esetében például az elalvást segítő melatonin hormon termelődése hamarabb felpörög az éjszaka közeledtével. Szintén hasonló differencia figyelhető meg a belső testhőmérséklet kapcsán, amely legmagasabb értékét a lefekvés előtt éri el, legalacsonyabban pedig az ébredést követő órákban alakul. E felfedezésekkel párhuzamosan több korábbi tanulmány is arra a következtetésre jutott, hogy a nők belső cirkadián periódusa rövidebb, mint a férfiaké – azaz átlagosan hat perccel rövidebb időt töltenek ébren naponta.
„Talán ez az eltérés csekélynek tűnhet, mégis jelentős. A test központi órája és az alvás-ébrenlét ciklus közötti eltérés nők esetében mintegy ötször nagyobb, mint férfiaknál. Gondoljunk csak bele, milyen lenne, ha a karóránk folyton hat perccel gyorsabban vagy lassabban pörögne. Napok, hetek és hónapok alatt ez a különbség bizony jól észlelhető eltérésekhez vezethet a belső óra és az olyan külső tényezők között, mint a fény és a sötétség váltakozása” – emelte ki a tudományos elemzést vezető dr. Renske Lok, a Stanford Egyetem kutatója. Kifejtette, a cirkadián ritmus zavarai számos egészségügyi problémával kapcsolatba hozhatók, beleértve alvás- és hangulati zavarokat, a kognitív funkciók romlását egyaránt. Még apró eltérések is jelentős kihatással lehetnek az általános egészségi állapotra és jóllétre.
A férfiak között nagyobb arányban vannak, akik a kései kronotípusba tartoznak, azaz esténként később fekszenek le, reggel pedig tovább alszanak az átlagosnál. Mivel ez eltér a társadalom által diktált ütemtől, szociális jetlaghez vezethet. Emellett a férfiakra az is igaz, hogy hektikusabban változnak napról napra a pihenéssel és aktívan töltött időszakaik, mint a nők esetében.
Az anyagcsere is megsínyli az alvásgondokat
Arra is fény derült az új tanulmányból, hogy a világszerte egyre többeket érintő elhízás "járványa" részben az emberek alváshiányából eredhet. Beszédes adat például, hogy az Egyesült Államokban és Európában a 30-64 éves korosztály közel harmada hat óránál kevesebbet alszik éjszakánként, ami jelentősen elmarad az ebben a korban ajánlott hét-kilenc órától.
Az alváshiány kapcsán egyéb fontos felfedezések is születtek. Egy kísérletben például egészen másként reagált a női és férfi résztvevők agya különböző ételek fotójára alvásmegvonásos állapotban. Nőknél mintegy kétszer aktívabbak voltak azok az agyi hálózatok, amelyek a döntéshozatali és érzelmi folyamatokért felelősek. Egy másik kutatás pedig kimutatta, hogy nőknél másfélszer aktívabbnak bizonyult édességekről készült képek láttán az agy limbikus régiója, amely az érzelemfeldolgozásban, a memóriaképzésben és a viselkedésszabályozásban is közreműködik. Dacára ezeknek az agyműködésbeli különbségeknek, a férfiak hajlamosabbak kialvatlanul a túlevésre, mint a nők. Ezenkívül az elalvási nehézségekkel küzdő férfiak is jellemzően éhesebbek, mint a hasonló zavarok által sújtott nők.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az éjszakai műszakban dolgozók körében magasabb a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázata, de a férfiak még a nőknél is nagyobb veszélyben vannak e téren. Mindazonáltal ismert, hogy az éjszakai műszakban dolgozó nők körében 66 százalékkal nagyobb arányban jelentkezik érzelmi evés, illetve másfélszer nagyobb arányban túlsúly és elhízás, mint a nappali műszakban dolgozó nők esetében.
Ez is érdekelhet
A brit-amerikai elemzés megállapította, hogy a férfiak és nők eltérően reagálnak az alvás- és cirkadián zavarok kezelésére is. Az alvási apnoéval kezelt nők körében például jellemzőbben sikeresebbek a testsúlycsökkentést célzó erőfeszítések, mint a férfiaknál. Emellett az álmatlanságra felírt zolpidem gyógyszerhatóanyag jellemzően alacsonyabb adagolást igényel nőknél, mint férfiaknál, hogy elkerülhető legyen a másnap reggeli makacs álmosság mint mellékhatás. „Az alvási és cirkadian kezelési eljárások egy újonnan fejlődő területet jelentenek, amely mögött kevés kutatás vizsgálta eddig a nemek közötti különbségeket. Ha többet megtudunk arról, hogyan alszanak a nők és férfiak, mennyiben különbözik a cirkadián ritmusuk, illetve hogy ezek hogyan hatnak az anyagcseréjükre, akkor precízebb és személyre szabottabb egészségügyi ellátást tudunk majd nyújtani számukra, növelve a siker valószínűségét” – húzta alá dr. Chellappa.
