Gépek és zajforrások tömkelege vesz körül minket. Ezek életünket kellemessé és kényelmessé teszik, de az általuk keltett zaj már kevésbé hasznos. Az autóforgalom, a közlekedés, a repülőgépek hajtóműveinek lármája áttételesen is negatív hatással lehet az emberekre.
Amikor túl hosszan vagy nagyon rosszkor vagyunk kénytelenek eltűrni a zajokat, akkor azok „csendesen és lopakodva” okoznak károkat. Egyre több a bizonyíték arra, hogy nemcsak a fülünk, hanem véredényeink és szívünk is megsínyli a modern élet lármázását.
Ez nemcsak azoknak a problémája, akik forgalmas utak mellett vagy repülőterek környékén élnek. A zajszennyezés még a kórházakban is ártalmas a legújabb kutatási eredmények szerint. Az elmúlt napokban a specialisták Japánban találkoztak, és ott vitatták meg ezeket az eredményeket.
A legérdekesebbnek a Daily Mail, a brit lap, azt a kutatást tartotta, amelyből kiderült: a zajszennyezés és a derékbőségünk növekedése között összefüggés mutatható ki.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A svéd Karolinska Intézet kutatói egy négyéves kutatás végére tettek pontot tavaly. Azt derítették ki, hogy Stockholm, a svéd főváros különböző pontjain élő emberek derékbősége attól függően volt nagyobb, hogy mekkora zajnak voltak kitéve a közlekedés miatt.
Minden tízdecibeles zajterhelés-növekedésre 1 centis deréktáji hízás jutott – a kutatás tanúsága szerint. A tízdecibeles különbség körülbelül annak felel meg, mintha valaki suttogás helyett egy átlagos háztartás vagy iroda zajait hallaná.
A Karolinska Intézetnek azonban nem ez volt az egyetlen kutatása. Az elmúlt hónapban a repülőgépek zaját vizsgálták. Ötezer embert figyeltek meg tíz éven át, és kiderítették, hogy az ennek kitett emberek dereka hat centivel bővült azokénál, akik csendesebb környéken élnek.
Egy hasonló tanulmány, amelyet az Imperial College London közegészségügyi kara készíttetett, úgy találta, hogy a Heathrow repülőtér környékén élők szívbetegség miatt 20 százalékkal gyakrabban kerülnek kórházba az átlagosnál.
A zajszennyezést az anyaméhben lévő magzat is érzi - jegyzi meg a brit lap. A hollandiai Utrechti Egyetem kutatói 68 ezer szülés adatait elemezték. Azt mutatták ki, hogy minden 6 decibelnyi közlekedésizaj-növekedés ára az, hogy a születendő gyermekek testsúlya 15-23 grammal kisebb lesz.
A depressziót , súlygyarapodást és magasabb vércukorszintet okozhat. (Aminek aztán cukorbetegség is lehet a következménye.) Ugyanakkor nappal fáradékonysághoz vezet mindez. Ráadásul a zaj például a kortizol nevű stresszhormon termelődésére is kihat, s ez a szívbetegségek kialakulását segítheti elő.
Ez is érdekelhet
