Itthon több mint száz évvel ezelőtt, 1916-ban vezették be először a nyári időszámítást, majd kisebb-nagyobb megszakítások után 1980 óta évről évre rendületlenül állítgatjuk oda és vissza az órákat tavasszal és ősszel. Az eredeti cél a spórolás volt, azaz hogy a nappali órák és az aktív időszak optimálisabb összeegyeztetésével villamos energiát lehessen megtakarítani. Ennek mára kevésbé érzékelhető a pozitív hatása, annál aggasztóbbak viszont a félévenkénti időszámítás-váltások egészségügyi következményei. Nem véletlen, hogy a szakértők régóta hangoztatják, hogy a nyári időszámítást meg kellene szüntetni, és bár az Európai Parlament a 2010-es évek végén el is kezdett foglalkozni a kérdéssel, egyelőre nem történtek érdemi előrelépések az ügyben. Előbb a koronavírus-pandémia, majd Oroszország ukrajnai háborúja miatt igencsak háttérbe szorult az óraátállítás problémája. Ez persze nem jelenti azt, hogy önmagában kevésbé lenne fontos.
A nyári időszámítás árnyoldala
Érdemes megemlíteni, hogy a tavaszi és őszi óraátállítás közül egyértelműen előbbi okozza a több gondot. Nem csupán arról van szó, hogy egy órával kevesebbet tudunk aludni március utolsó vasárnapján, hiszen azt még könnyen ki lehetne bekkelni, hanem arról, hogy hirtelen nagyot változnak a szervezetünk működési ritmusát alapjaiban befolyásoló fényviszonyok. Ősztől tavaszig a nap nagyjából déli 12 óra körül delel, voltaképpen ez tekinthető a természetes állapotnak. Amint azonban áttérünk a nyári időszámításra, reggelente egy csapásra egy teljes órával később érintkezhetünk természetes fénnyel, ahogy esténként is egy órával később lesz sötét. Mindez jelentősen megzavarja cirkadián ritmusunkat, amely sajnos nem az óra által mutatott értékekhez igazodik, hanem bizony a fényt követi.
A hirtelen támadt időzavar negatív egészségügyi hatásainak sora meglehetősen hosszú. Kifejezetten megszenvedik például, akik eleve erős szociális jetlaggel küzdenek, köztük nagy számban a tinédzserek. A napokig tartó fáradtságon túl ráadásul olyan konkrét veszélyeket is megfigyeltek a területen zajló kutatások során, mint az infarktusveszély fokozódása az óraátállítást követő napokban. Mint azt az Amerikai Szív Társaság (AHA) egy korábbi közleménye írja, egy finn tanulmány eredményei szerint a nyári időszámítás első két napján 8 százalékkal magasabb a stroke előfordulási gyakorisága. Svéd kutatók arra jutottak, hogy az első három napban átlagosan 6,7 százalékkal fokozódik a szívroham kialakulásának kockázata, amerikai kutatók pedig hasonló relációban arra hívták fel a figyelmet, hogy kizárólag az óraátállítás utáni hétfőn 24 százalékkal több szívinfarktusos esetet regisztrálnak a tengerentúlon.
„A nyári időszámítás legnagyobb előnye, hogy egyórányi extra világosságot biztosít késő délután vagy este, függően az évszaktól is, amikor sportolhatunk, vásárolgathatunk, vagy kiülhetünk valahova vacsorázni. Csakhogy ára van annak, hogy mintegy nyolc hónapon keresztül később lesz sötét esténként. A kitolódott esti világosság késlelteti az agy melatoninkibocsátását is, a hormonét, amelytől elálmosodunk. Végeredményben így az elalvást is hátráltatja, ami miatt összességében kevesebbet alszunk” – magyarázza a The Conversation oldalán megjelent cikkében Beth Ann Malow, a nashville-i Vanderbilt Egyetem neurológus-gyermekgyógyász professzora. Egy, a Sleep című folyóiratban 2022 decemberében megjelent tanulmányában Malow kifejti, a tavaszi óraátállítás utáni héten átlagosan 15-20 perccel alszanak kevesebbet az emberek, amivel összefüggésben állhat az is, hogy ebben az időszakban az autós forgalomban több baleset történik a statisztikák szerint. Emellett iskolás diákokkal folytatott vizsgálatok azt mutatják, hogy ebben a korosztályban még súlyosabb, átlagosan 30 perc körüli alvásidő-csökkenés jelentkezik a nyári időszámítás során.
„Ismert, hogy az alvásmegvonás nemcsak fizikai, de kognitív egészségünkre nézve is rossz” – fogalmaz a Northwestern Medicine honlapján dr. Phyllis C. Zee alvásszakértő. A cikk szerint az akut panaszokon túl a nyári időszámítás olyan hosszú távú szövődményekkel is kapcsolatba hozható, mint a depressziós epizódok kialakulásának megemelkedett kockázata, az anyagcsere lelassulása és a testsúlygyarapodás, de még a cluster típusú fejfájás is gyakrabban fordul elő az évnek ebben a szakaszában.
Ez is érdekelhet
Hogyan várhatjuk felkészülten az óraátállítást?
Végleges megoldást a nyári időszámítás okozta problémákra nyilvánvalóan az óraátállítás eltörlése hozhatna. Hogy azonban ez mikor jöhet el, egyelőre nagy talány. Addig sem szükséges ugyanakkor, hogy tétlenül szenvedjünk az átállás kellemetlenségeitől, némi tudatossággal és elszántsággal ugyanis jelentősen mérsékelhetjük a negatív hatásokat. Az alábbiakban az amerikai Alvás Alapítvány vonatkozó tanácsait vesszük sorra.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
- Változtassunk fokozatosan: a tavaszi óraátállítás egyik méregfoga, hogy hirtelen hoz kifejezetten nagy változást az életünkbe. Egyik napról a másikra egy teljes órával eltolódik az időszámítás, amit érthető, ha nem tud lekövetni azonnal szervezetünk. Segíthet azonban, hogy több lépcsőben elnyújtjuk az átállást. Akár egy héttel, de legalább két-három nappal az óraállítás előtt már kezdjünk el a szokásosnál korábban felkelni. Először csak 15-20 perccel, majd 30-40 perccel, hogy végül az egy óra se tűnjön olyan drasztikusnak.
- Alakítsunk ki állandó alvásrutint: az átállás átmeneti időszakán kívül mindenképpen fontos, hogy mindennap ugyanabban az időpontban keljünk fel reggel és feküdjünk le éjjel. Emellett ügyeljünk arra is, hogy minden éjjel legalább hét órát alvással tudjunk tölteni, lehetőséget adva testünknek a regenerálódásra. Ilyen módon a nyári időszámítás során is megőrizhetjük a kellő alvásmennyiséget- és minőséget.
- A jó alváshigiéné: lényegében még az előző ponthoz kapcsolódik, hogy teremtsünk megfelelő környezetet is az alváshoz. Hálószobánk legyen valóban csak az alvás terepe, napközben pedig keressünk más helyiséget aktív óráink eltöltéséhez. Ezenkívül a hálószobában legyen éjszaka sötét és csend – az alvásminőség szempontjából sem szerencsés gyakorlat, ha rendszeresen bekapcsolt tévé mellett merülünk álomba. A lefekvés előtti órákban már tartózkodjunk az alkohol- és koffeinfogyasztástól, illetve lehetőleg vacsorára is válasszunk könnyű fogásokat, ne terheljük meg feleslegesen a gyomrunkat, mert az alvásminőségünkre is rányomhatja a bélyegét.
- Töltsünk időt napközben odakint: a friss levegő mellett azért is érdemes mindennap kimozdulni a négy fal közül, mert a természetes fény a legerősebb hatás, amely cirkadián ritmusunk szabályozásában szerepet játszik. Éberebbé tesz, ha reggel mihamarabb kimegyünk a napsütésbe, és minél többet vagyunk a szabad ég alatt napközben, annál kevésbé kell a melatonin álmosító hatásától tartanunk aktív óráink alatt.
- Óvatosan a sziesztával: sokan keresnek menedéket a nyári időszámítás okozta alváshiány elől a napközbeni alvásban. Ez nem is feltétlenül probléma, fontos azonban, hogy ezek a pihenések ne tartsanak túl sokáig, máskülönben könnyen kontraproduktívvá válnak. Egy-egy szieszta alkalmával legfeljebb 20 percre lenne szabad behunyni a szemünket. Ezt viszont már az óraátállítás vasárnapján is nyugodtan gyakorolhatjuk délután.
