„Az alvás fontossága tagadhatatlan. Mindenki jobban érzi magát egy kellemesen átaludt éjszaka után, az alváshiánynak pedig rendkívül negatív hatásai vannak mind testünkre, mind elménkre. Mit lehet tehát tenni a kimaradt alvás pótlására? Avagy másfelől megközelítve: hogyan alhatunk kevesebbet úgy, hogy mégis a csúcson tudjunk teljesíteni?” – teszi fel a kérdést Kimberly Fenn, a Michigani Állami Egyetem pszichológus professzora a The Conversation oldalán megjelent cikkében.
Fenn kutatási szakterületeként éppen az alvás és a memória összefüggéseit vizsgálja. Hallgatóival egy kísérletsorozatban arra kereste a választ, hogy vajon lehetséges-e akár koffein, akár rövid szieszta segítségével visszafordítani az alváshiány negatív hatásait. Az eredmények pedig igen beszédesek: nincs, ami helyettesíteni tudná az alvást.
Így hat az emberre, ha nem pihen eleget
Hosszú ideje óta ismert, hogy az alváshiány gyengíti a figyelmet. Egy korábbi kísérletben például arra kérték a bevont résztvevőket, hogy egy számítógépes monitort nézve azonnal nyomjanak meg egy gombot, amikor felvillan előttük egy piros pont a kijelzőn. Bármennyire is egyszerűnek tűnik azonban első hallásra a feladat, a kialvatlan alanyoknak bizony sokkal gyakrabban elkalandozott a figyelembe. Volt, hogy észre sem vették az élénk piros pontot, vagy nem tudtak reagálni rá fél másodpercen belül. Mindennek hátterében az alvásnyomás felerősödése áll. A kifejezés az alvás iránti késztetést foglalja magában, amely annál erőteljesebb, minél hosszabb időt töltünk ébren. Emellett a cirkadián ritmust követve különösen felerősödik a napnak abban a szakában, amikor testünk arra számít, hogy aludni fogunk.
Mindazonáltal az alváshiány összetettebb kognitív funkciókra kifejtett hatásai kapcsán eddig vegyes eredményeket hoztak a kutatások. Ezért döntött úgy Fenn kutatócsoportja, hogy maguk is elvégeznek egy kísérletet. Ehhez először elvégeztettek különféle kognitív feladatokat a résztvevőkkel, majd véletlenszerűen kiválasztva vagy hazaküldték őket aludni, hogy másnap jöjjenek vissza, vagy ébren kellett töltetniük az éjszakát a laborban. A következő reggel aztán ismét mindannyiuknak teljesítenie kellett ugyanazt a tesztet.
A figyelmetlenség mellett a kutatók az alvásmegvonás egy másik hatására is felfigyeltek: az érintettek több hibát vétettek az úgynevezett sorrendkövető feladatokban. A sorrendkövetés egy komplex emberi képesség, amely magában foglalja, hogy egy adott feladat során egytől egyik betartsuk annak minden lépését anélkül, hogy bármit is kihagynánk vagy többször megismételnénk. Kicsit hasonló ahhoz, mint amikor emlékezetből próbálunk megsütni egy tortát. Aligha lenne jó, ha kifelejtenénk a receptből a tojást, vagy véletlenül kétszer adnánk hozzá sót.
Van, amiben segít a koffein
Fenn csapata az eredmények ismeretében újfent megszervezett egy hasonló kísérletet. A legtöbb ember alighanem egy csésze kávéban vagy egy doboz energiaitalban keresne menedéket a kialvatlanság kényelmetlenségei elől. Éppen ezért a kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy vajon a koffein segíthet-e fenntartani a figyelmet és elkerülni a sorrendkövetési hibákat alvásmegvonás után.
Érdekes módon az eredmények szerint az élénkítőszer valóban javította az alváshiánnyal küzdő résztvevők figyelmét, az érintett feladatokban ugyanis közel olyan jól teljesítettek reggel, mint azok, akik előtte átaludhatták az éjszakát. Mi több, a koffein ez utóbbi csoport tagjai körében is teljesítményjavító hatásúnak bizonyult. Ez abból a szempontból kevésbé meglepő, hogy korábbi kutatások is hasonló felfedezésre jutottak. Mindazonáltal a michigani kutatók emellett azt is kimutatták, hogy a koffein a bonyolultabb, sorrendkövetéshez kötődő feladatokban már nem segített számottevően csökkenteni a hibák számát. „Mindez azt jelenti, hogy ha kialvatlan vagy, a koffein talán segít ébren maradni és a telefonodon játszani, de aligha segít majd hozzá, hogy te legyél az algebravizsga ásza” – magyarázza Fenn.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mi a helyzet a sziesztázással?
A koffein nyilvánvalóan egy mesterséges mód az alvás pótlására. Mi lehetne azonban természetesebb megoldás erre, mint maga az alvás? Gyakran hallhatjuk, hogy a napközbeni rövid pihenők energiát adhatnak, javíthatják a teljesítményt. Így aztán logikusnak tűnik, hogy egy rövid szieszta az éjszaka folyamán ugyancsak hasonló hatással bírhat.
A kutatók tehát kísérletükben néhány résztvevőnek megengedték, hogy hajnali négy és reggel hat óra között ledőljenek 30 vagy 60 percre. Azért éppen ezt az időszakot jelölték ki erre, mert a cirkadián ritmus alapján ekkor a legkevésbé éber az ember. „Fontos, hogy úgy találtuk, azok a résztvevők sem teljesítettek jobban sem az egyszerű figyelmi, sem az összetettebb sorrendkövető feladatokban, akik pihenhettek keveset éjszaka, mint azok, akik egész végig ébren voltak” – írja cikkében a szakember.
Kimberly Fenn szerint a végső tanulság az, hogy a koffeintől talán éberebbek lehetünk, de kialvatlanul így sem tudjuk majd a legjobbunkat nyújtani azokban a feladatokban, amelyek komplex gondolkodást igényelnek. Ami pedig a rövid sziesztát illeti, talán jobban érezzük majd utána magunkat a bőrünkben azokon az éjszakákon, amikor valamiért ébren kell maradnunk, de valószínűleg ettől sem lesz jobb a teljesítőképességünk másnap. „Röviden, az elegendő pihenés létfontosságú elméd és agyad számára, és egész egyszerűen nincs semmi, ami helyettesíthetné az alvást.”
Legjobban: