Életünkből 27 évet - azaz életünk egyharmadát - alvással töltünk, mégis nagyon keveset tudunk róla. Ugyanakkor a populáció egyharmada átmeneti vagy tartós alvászavarban szenved. Az alvászavar fontos lehet nemcsak a beteg, hanem a környezete, a beteg munkáltatója számára is.
Életünkből 27 évet - azaz életünk egyharmadát - alvással töltünk, mégis nagyon keveset tudunk róla. Ugyanakkor a populáció egyharmada átmeneti vagy tartós alvászavarban szenved. Az alvászavar fontos lehet nemcsak a beteg, hanem a környezete, a beteg munkáltatója számára is. A tartós alvászavar, kialvatlanság nemcsak figyelemzavarhoz, csökkent teljesítőképességhez, kóros nappali aluszékonysághoz, hanem pszichés tünetek kialakulásához, pl. depresszióhoz is vezethet. Ugyanakkor az álmos beteg növeli a munkahelyi és a közlekedési balesetek rizikóját is.
Az amerikai alvástársaság 2005-ös klasszifikációja szerint több mint nyolcvanféle alvászavart ismerünk, és jó részük kezelhető.
Az alvásbetegségek pontos diagnosztizálása alváslaboratóriumokban folyik, ahol egy éjszakán át, az ún. polysomnographiás vizsgálat során multiparametriás monitorozást hajtanak végre: EEG-vel a szemmozgások és az izomtónus vizsgálatával az alvásszerkezetre következtethetünk, azaz képet kapunk arról, hogy a páciensnek mennyire sikerül eljutnia az igazán pihentető, mély alvás stádiumáig. A lábelektródák segítségével az akaratlan lábmozgásokat vizsgáljuk. A gége előtt elhelyezett mikrofon, vagyis az orr előtti levegőáramlás mérésével, valamint a hasi és a mellkasi pántok segítségével a különböző alvásfüggő légzészavarokat diagnosztizáljuk. Mindezek mellett EKG-monitorozással az éjszakai szívritmuszavarokról is képet kapunk, amelyek sokszor az alvásfüggő légzészavarhoz társulnak.
Az előfordulását tekintve leggyakoribb alvásbetegség az insomnia, azaz az álmatlanság (33 százalék), amely leggyakrabban átmeneti, és sokszor lelki oka van. A pszichés teher megszűnése után az álmatlanság is eltűnik. Idősebb korban krónikus betegségekhez társultan is jelentkezhet elalvási vagy átalvási zavar. Ilyenkor az alapbetegséget, pl. a fájdalmat kell kezelnünk. A primer, tartós alvászavarok modern, szelektív altatószerekkel kezelhetők, ezeknél kicsi a hozzászokás veszélye.
A második leggyakoribb betegségcsoport az alváshoz kapcsolódó légzészavarok, ennek legszembetűnőbb tünete a horkolás. A férfiak 40, a nők 25 százaléka horkol. Alvás közben a garat izmai elernyednek, a garat keresztmetszete szűkül, s a garat és az orr képleteinek légzés közbeni megrezegtetése adja a jellegzetes horkoló hangot. Ha a horkolás nem ébreszti fel a beteget, tehát pihentetőnek érzi a horkoló az alvását, valamint ha a horkolás nem jár légzésszünetekkel, akkor ártalmatlan az egyén számára, "csak" a hálótársat zavarja. Ilyenkor jóindulatú horkolásról beszélünk, horkoláskönnyítő spray-vel, éjszakai szájprotézisekkel, illetve ha szükséges, fül-orr-gégészeti műtéttel kezeljük a beteget. A horkolást általában két probléma súlyosbítja: a testsúlyfelesleg és az életkor. A horkolás 2-4 százalékban súlyos légzéskimaradásokkal és éjszakai oxigénhiányos periódusokkal jár. Egy-egy légzéskimaradás kapcsán a vér oxigénszaturációja a normális 9 5-1 00 százalék körüli értékről akár 6 0-7 0 százalékig is leesik. Az oxigénhiányos állapotok két nagy oxigénfelhasználó szervünket viselik meg a leginkább, az agyunkat és szívünket: fokozzák az agyi keringés-, valamint az éjszakai szívritmuszavarok kialakulásának valószínűségét. Kezelésük éjszakai légsínterápiás eszközökkel, ún. CPAP készülékekkel lehetséges. A pozitív nyomású levegő alvás közben megakadályozza a garatfal összeesését, a légzésszünetek, így az oxigénhiányos állapotok kialakulását is, ezáltal csökkenti a stroke és a szívbetegségek kialakulásának rizikóját. A harmadik leggyakoribb alvászavar a kóros nappali aluszékonyság, ez legtöbbször szekunder módon, más alvászavar következményeként alakul ki.
Az alvásdiagnosztika tehát fontos lehet az egyén, a környezete és a munkáltatója számára is, ugyanis elkülöníthetők a beteget érintő szív-ér rendszeri kockázatok és a környezetét veszélyeztető, esetleg a munkahelyen bekövetkező balesetek. Az alvásbetegségek és a jóindulatú tünetek egyaránt jól kezelhetők.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A szerző egyetemi adjunktus, a debreceni alvásdiagnosztikai laboratórium vezetője
(2008.03.13. 10:24)
Ez is érdekelhet
Dr. Magyar Tünde - Világgazdaság
