Alvásmennyiség
A fenti kérdésekre adott válasz attól függ, hogy hogyan mérjük az alvás mennyiségét (vagy a hosszát). Az átlagos alvásidő vizsgálatára irányuló széles körű közvélemény-kutatás során a megkérdezett amerikaiak és britek válaszai nagyon nagy változatosságot mutattak.
30 százalék körüli volt azoknak a száma, akik arról számoltak be, hogy többet alszanak napi nyolc óránál, és 15 százalék nyilatkozott úgy, hogy hat óránál kevesebbet. Végeztek jó néhány irányított mérést is, mely nagy általánosságban a következetes hét óra/éjszakás átlagot mutatta. Könnyen lehet, hogy az átlagos alvásmennyiség így nem nyolc, hanem hét óra.
Egy másik közvélemény-kutatás során felnőtteket kértek arra, hogy tegyenek különbséget a hétköznapi és a hétvégi átlagos alvásidejük között. Az eredmény azt mutatta, hogy az átlagos hétköznapi alvásidő szintén hét óra éjszakánként, azonban a hétvégi átlagban nyolc óra, feltételezhetően azért, hogy "behozzák" a hét közben felgyülemlett alváshiányt.
Átlagos alvásigény
Az előzőekben az alvásidőt tárgyalva pontosan meghatároztuk az átlagos alvásigényt (szembeállítva a beszámolókban szereplő alvással). Ennek megfelelően a kutatók arra buzdították a kísérletben résztvevőket, hogy jegyezzék fel alvásuk adatait néhány egymást követő napon keresztül, úgy, hogy annyit alhatnak, amennyit csak tudnak. A résztvevők először maximálisan kihasználták, hogy többet alhatnak, mint amennyiről korábban beszámoltak, amint pedig az alvás stabilizálódott, az átlagos alvásmennyiség elérte a nyolc óra és hat perc körüli időtartamot. Úgy tűnik tehát, hogy nagy kerülővel bár, de visszajutottunk az általánosan jónak tartott nyolc óra/éjszakás átlaghoz.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az alvás minősége
Nyolc óra jóízű alvás nagyban különbözik nyolc óra pocsék alvástól. A jó minőségű alvás jórészt zavartalan, és lehetővé teszi az agynak és a testnek, hogy sorra körbejárja az alvás fázisait, három, négy, sőt akár öt alkalommal is éjszakánként. Ha ez sikerül, akkor igazán pihentető alvásban lehet részünk, aminek alapja a harmadik fázisú (lassú hullámú) és a REM alvás. Az alváskutatók megkérdőjelezik az alvás első fázisának az ébrenlét és a mélyebb alvási fázisok közötti hasznát, azon túl, hogy valóban átmenetet biztosít. Még a második fázisú alvás előnyeit sem lehet egy lapon említeni a lassú hullámú alvási fázis hasznával, ami a fiatal és középkorú felnőttek nyolcórás alvási ciklusából 60-80 percet tesz ki. A REM alvás jellemzően 80-100 perces.
Amennyiben a lassú hullámú és a REM alvás az igazi, akkor úgy tűnhet, hogy kár a többi alvási fázissal vesződni. Mégis úgy látszik, nincs rá mód, hogy meg lehessen kerülni. Az első és a második alvási fázis a lassú hullámú és a REM alváshoz vezető átjáró.
Mi az alvás szerepe?
Az alvás szükséglete mindenkire kiterjed, minden emlős, madár és néhány hüllő is igényli, és természetesen ez embernek is alapvető szükséglete. Ha megvonják tőlünk, úgy epedünk az alvás után, ahogyan a sivatagban a víz után. Noha jól tudjuk, hogy a test működéséhez táplálék és víz kell, azt már nehezebb felfognunk, hogy valójában miért is van szükségünk az alvásra. Ezért most ismerkedjünk meg az alvás funkcióival!
Energiamegtakarítás
Tudjuk jól, hogy az alvás ideje alatt lelassul az anyagcsere, így tehát az alvás egyik szerepe az energiamegtakarítás. Ráadásul a legtöbb fontos szerv az alvás ideje alatt kevésbé aktív, ilyenkor látszólag lelassul az elhasználódásuk is ahhoz viszonyítva, mintha megállás nélkül, a nap 24 órájában aktívak maradnának.
Ez is érdekelhet
Tanulás és emlékezet
Az alvás ideje alatt jelentkező energiamegtakarítással szemben néhány folyamat éppen beindul. 2006-ban a Pennsylvania Egyetem és a Harvard Orvosi Kar Brigham és Női Klinikájának kutatói kutatást végeztek a tizennyolc és harminckilenc év közötti korosztály körében, harminchárom nő és huszonhét férfi bevonásával. A kísérlet során a résztvevőknek szópárokat kellett megtanulniuk, amit egyszer egy megfelelően átaludt éjszaka, egyszer pedig elégtelen alvás után kérdeztek ki tőlük. Arra jutottak, hogy az alvás "aktív szerepet játszik az emlékek megszilárdulásában", és hogy az alvásmegvonás, illetve a magolásba való "belehúzás" sem célravezető a vizsga előtti éjszakán.
Legjobban: