Yehuda Shoenfeld, a Tel Aviv University kutatója csapatával arra utaló jeleket talált, hogy a narkolepsziát autoimmun folyamatok indíthatják be az agyban. Emiatt tehát úgy kellene kezelni, mint ahogy az autoimmun betegségeket szokták.
A narkolepszia általában 10 és 25 éves kor között jelentkezik először. A leggyakoribb tünetei közé tartozik a hirtelen, minden előjel nélküli elalvás, az állandó napközbeni álmosság, a hallucinációk , a motyogásszerű beszéd, az izomtónus hirtelen elvesztése és az izmok ideiglenes gyengesége, a beszéd- és a mozgás képességének elvesztése az alvás előtti vagy utáni pillanatokban.
A mostani kutatásban a szakemberek úgy találták, hogy egy antitest megtámadja azokat az idegsejteket az agyban, melyek az orexin nevű vegyületet állítják elő. Ezek a felelősek az alvás és az ébrenlét közötti érzékeny egyensúly fenntartásáért.
„A narkolepszia nagyon érdekes betegség, mert annak ellenére, hogy tisztán genetikai jellegűnek tartják, a környezeti hatások nagyon erőteljesen befolyásolják azt, hogy mikor és kinél jelenik meg. Narkolepsziás epizódot kiválthat például a nevetés vagy a stressz is” – mondta dr. Shoenfeld.
A kutatók először 2009-ben kezdték vizsgálni a narkolepszia lehetséges autoimmun okait, mikor Finnországban hirtelen sokszorosára nőtt a narkolepsziás esetek száma, méghozzá egy H1N1 védőoltási kampány után. Ezzel egy időben japán tudósok olyan antitesteket fedeztek fel az agyban, melyek az orexin nevű vegyületet előállító sejteket támadják meg. Shoenfeld professzorék megállapították, hogy a narkolepsziás emberek és állatok agyában jóval kevesebb volt az orexin – ennek a vegyületnek a hiánya felborította az alvás és az ébrenlét közötti harmóniát.
Az elméletet (vagyis azt, hogy az orexin hiánya, mely bizonyos antitestek támadása után volt megfigyelhető) állatkísérletekkel bizonyították. Az antitesteket egerekbe injekciózták, és az állatoknál a következő hónapokban furcsa alvási mintákat és váratlan alvásrohamokat figyeltek meg.
A narkolepszia autoimmun betegségként való szemlélése megváltoztathatja azt is, ahogyan kezeljük, és egy nap talán a gyógymód megtalálásában is segítségünkre lehet – vélekednek a kutatók. A tanulmány a Pharmacological Research című szaklapban jelent meg. A kutatócsoport a jövőben azt kívánja vizsgálni, pontosan hol található az agyban az a terület, melyben az antitestek az orexin-előállító sejteket megtámadják.
Forrás: www.journals.elsevier.com