Az alvás túlélésünk egyik záloga. Az amerikai alváskutató intézet (National Sleep Foundation) ajánlása szerint egy felnőttnek átlagosan 7-9 óra alvásra van szüksége naponta. És míg tizenéves korban vagy a húszas évek elején a legtöbben pár órás éjszakai alvás után is viszonylag lazán át tudják vészelni a másnapot, később a szervezet már nem regenerálódik olyan könnyen, ha drasztikusan lefaragunk az alvásidőből.
Noha egyénenként változó, hogy kinek hány óra alvásra van szüksége ahhoz, hogy kipihent és aktív legyen, nincs olyan ember, aki huzamosabb ideig mentális vagy fizikai károk nélkül kibírná alvás nélkül. A hosszan tartó alvásmegvonás következtében a kellemetlen testi-lelki tünetek mellett immunrendszerünk védekezőképessége gyengül, fokozottan ki leszünk téve a különféle kórokozók támadásának, emellett növekedhet a krónikus betegségek - például a szív- és érrendszeri problémák - kialakulásának kockázata.
Szakemberek az alvásmegvonás öt alapvető fázisát különböztetik meg. A Healthline összefoglalója alapján mutatjuk, mi történhet, ha napokig nem hunyjuk le a szemünket.
Első szakasz: 24 óra ébrenlétet követően
Ha egyszer-egyszer előfordul, hogy egy napig nem alszunk, bár fáradtak és nyúzottak leszünk, komolyabb egészségügyi problémáktól nem kell tartanunk. Az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) szerint a 24 órás ébrenlét nagyjából olyan állapotot idéz elő a szervezetünkben, mintha a véralkoholszintünk 0,1 százalékos lenne. Emellé jöhetnek még a következő tünetek:
- álmosság és fáradtság;
- ingerlékenység;
- düh, fokozott stressz;
- a koncentrációs és koordinációs képességek csökkenése;
- agyköd;
- remegés;
- étvágytalanság;
- duzzadt szemek, vagy a szem alatti sötét karikák.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Második szakasz: 36 óra elteltével
A korábban felsorolt tünetek 36 óra nemalvást követően jellemzően sokkal intenzívebbé válnak. Ebben a szakaszban már jelentkezhetnek rövid - legfeljebb 30 másodperces - "bealvások". Az úgynevezett mikroalvás során szervezetünk és agyunk másodpercekre kikapcsol. Emellett a következő szimptómákra is számíthatunk:
- extrém fáradtság;
- memóriazavarok;
- viselkedésbeli változások;
- lassú reakcióidő;
- azimmunrendszerműködésének romlása;
- döntéshozatali nehézségek, a hibalehetőségek számának növekedése;
- fokozott étvágy.
Harmadik szakasz: 48 óra elteltével
Ha valaki 48 órán át nem alszik, az már extrém alvásmegvonásnak számít. Ebben a fázisban sokkal gyakoribb a mikroalvás. És egyéb, jellegzetes tünetekkel is szembesülhetünk, mint:
- extrém fáradtság;
- szorongás;
- megnövekedett stressz-szint;
- fokozott ingerlékenység;
- hallucináció.
Negyedik szakasz: 72 óra alvás nélkül
Amikor valaki három napja nem alszik, érzékelése olyan mértékben romlik, hogy ijesztő testi-lelki tünetek jelentkezhetnek. Például:
- extrém fáradtság;
- deperszonalizáció;
- rendezetlen gondolkodás;
- illúziók, téveszmék, összetettebb hallucinációk.
Ötödik szakasz: 96 órás ébrenlét
Ez az állapot gyakorlatilag már elviselhetetlen: négy nap ébrenlét után az ember szinte kizárólag az alvásra vágyik, valóságérzékelése pedig súlyosan torzul. Ez ahhoz vezethet, hogy képtelenek leszünk értelmezni a valóságot: szakemberek ezt alvásmegvonásos pszichózisnak nevezik. Célszerű elkerülni, hogy idáig jussunk, ugyanis hetekig is eltarthat, amíg teljesen felépülünk egy súlyos, alváshiányos időszakból. Szakemberek szerint már egy óra alváskiesést is csak négy nap alatt lehet teljesen pótolni.
Ez is érdekelhet
Minél hosszabb időt töltünk ébren, annál tovább tart, amíg szervezetünk ismét fel tudja venni a normális ritmust. Általános egészségi állapotunk megőrzése érdekében érdemes szakembertől segítséget kérnünk, ha az alváshiány krónikussá válik.
