Honnan erednek az alvászavarok?
Egyszerűnek tűnik, holott az alvást összetett szabályozási folyamatok finom összjátéka hozza létre. Ha a szabályozás bármely ponton félrecsúszik, az alvás folyamatai változatos zavarokat szenvedhetnek. Álmatlanság, elégtelen alvás, nappali aluszékonyság alakul ki ; alvás alatti mozgási-, magatartási zavarok jelenhetnek meg. A zavarok egy része könnyebben érthető, másokat misztikus hiedelmek vesznek körül.
Gondoljunk csak a holdkórosságot , az ágybavizelést övező hitekre, amelyek nehezítik a szóban forgó zavarok megértését és kezelését. A legkülönösebb alvászavarok a paraszomniák csoportjában találhatók. Paraszomniáknak nevezzük az alvás közben kialakuló rendellenes, vagyis az alváshoz nem illő magatartási, mozgási, vegetatív jelenségeket (para: mellett, somnus: alvás).
Léteznek ébredési zavarok is
A leggyakoribb az alvajárás és néhány, vele gyakran együtt előforduló, rokon zavar: alva-beszélés , alva-evés, félelmes felrettenés. Ébredési zavaroknak is hívják őket, mert a mély alvásból való részleges ébredés közben alakulnak ki. Az epizódok fél-egy órával elalvás után jelennek meg: a test "felébred" - összetett cselekvéseket hajthat végre, miközben a tudat tovább alszik. Az epizódokra az érintett később nem, vagy csak töredékesen emlékszik.
Alvajárás minden tizedik gyereket érint
Az alvajáró felül az ágyban , szeme nyitva, majd járkálni, tevékenykedni kezd. Ehet, ihat, vetkőzhet, pakolhat, telefonálhat, közben esetleg beszél, vagy felszólításoknak is eleget tesz. Minderre általában nem ébred fel, gyakran békésen visszatér az ágyába, és ott alszik tovább. A jelenség átlagosan 10 percig tart, de leírtak több órás alvajárást is hosszú autóvezetéssel. Az erőszakos cselekmények szerencsére igen ritkák.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Minden tizedik gyermeket és a felnőttek néhány százalékát érinti; az esetek nagy része családi halmozódást mutat . Általában négytől tizenöt éves korig marad fenn, néha fiatal felnőttkorban is megfigyelhető. A megzavart alvás-ébrenléti ritmus, alváshiány, illetve alkohol, nyugtató-altató gyógyszerek provokálhatják. Rokon jelenség az alvásfüggő evés: mértéktelen evés alvó-, vagy félig alvó állapotban. Sokszor ehetetlen dolgokat vagy fagyaszott ételt; máskor a nappal vágyott de tiltott csemegét fogyasztják el.
Lidércnyomás, azaz a félelmes felrettenés
Kezdete hirtelen felébredést követő artikulátlan üvöltés vagy sikítás . Ezt rémült, szapora légzéssel, gyors szívveréssel, verítékezéssel járó, pánikrohamra emlékeztető , 1-3 percig tartó állapot követi. Meglepő, hogy az érintett, legtöbbször kisgyermek, a heves félelmi állapot után azonnal ismét elalszik, később semmire nem emlékszik.
A lidércnyomás szintén 5-7 éves kor körül a leggyakoribb; az esetek 96 százaléka családi halmozódást mutat. Az ébredési zavarok kezelésében a legfontosabb az alvás rendezése: elégséges, rendszeres pihenés és alvás. A zavar legtöbbször jóindulatú, kezelés nélkül is megszűnik. A könnyen sérülést okozó tárgyakat távolítsuk el, szükség esetén lássuk el védőráccsal az ablakokat.
Nyugtalan lábak (restless legs) szindróma
Alaptünete az alsó-, ritkábban a felső végtagokban fellépő kellemetlen, gyakran fájdalmas színezetű zsibbadás, amely nyugalmi állapotban, tehát legtöbbször elalvás előtt jelentkezik. A kínzó égő érzés a végtag mozgatására, ütögetésére szűnik, ezért az érintett kénytelen újra meg újra felkelni, sétálni, mechanikus ingereket alkalmazni - így súlyos alvászavar alakulhat ki. A felnőttek közel öt százalékát érinti, gyakran mutat családi halmozódást. A vashiány, vérszegénység, veseelégtelenség ronthatja a tüneteket; kezelésük a nyugtalan lábak szindróma javulását hozhatja. Terhességben is fokozódhatnak a tünetek; elalvás előtti lazító, meleg fürdők enyhülést hozhatnak.
Éjszakai bevizelés (enuresis nocturna)
A gyerekek körülbelül 5 százalékánál fordul elő rendszeresen, 18 éves kor felett ritkább. Csak akkor tekintik kórosnak, ha öt év felett-, és havonta legalább egy alkalommal jelentkezik. Korábban egyfajta szorongásos lelki reakciónak tartották. Mára világossá vált, hogy szervi rendellenesség, tehát nem pszichés zavarok okozzák. Hátterében az ébresztő-, a hormonális rendszer és a hólyagfunkciók szabályozásának zavara állhat; kialakulásában örökletes tényezők is hatnak.
Bár a bevizelés önmagában nem súlyos betegség , a vele járó kellemetlenségek és szégyen rontják a gyermek közösségi beilleszkedését, párkapcsolati esélyeit. Mivel jól kezelhető, érdemes az orvosnak elpanaszolni. Gyógyszeres és kombinált magatartásterápiás módszerek egyaránt hatékonyak lehetnek.
Alvási fogcsikorgatás (bruxismus)
Minden tizedik embert érintő, ismeretlen eredetű rendellenesség: többnyire a hálótárs észleli az alvás alatti fogcsikorgatás hangját , az érintett pedig fogainak kopását, károsodását, esetleges arc-, nyak-, fejfájásait tapasztalja. A gyógyszeres kezelések hatása kérdéses; a fogak védelmében szájsebészeti-fogászati eljárások és eszközök használatosak.
